Ojibwa, szintén Ojibwe vagy Ojibway betűket írtak, más néven Chippewa, önneve Anishinaabe, algonkva nyelvű észak-amerikai indián törzs, akik a mai Ontario és Manitoba, Can. Minnesota és Észak-Dakota, Amerikai Egyesült Államok, a Huron-tótól nyugatra a síkságra. Nevük önmagukban azt jelenti, hogy “eredeti emberek”. Kanadában a Winnipeg-tótól nyugatra élõ Ojibwát Saulteaux-nak hívják. Amikor az Új-franciaországi jezsuita misszionáriusok éves beszámolójában, az 1640. évi kapcsolatokban elsõként beszámoltak, Ojibwa viszonylag korlátozott régiót foglalt el a Szent Mária folyó közelében és Michigan jelenlegi államának felső-félszigete; a prémkereskedelem bővülésével nyugat felé haladtak, reagálva a kelet felé tartó törzsek nyomására és a nyugat felé eső új lehetőségekre.
Marilyn Angel Wynn / Nativestock Pictures
Hagyományosan az összes Ojibwa törzset vándorló sávokra osztották. Ősszel a sávok családokra váltak egységek, amelyek szétszóródtak az egyes vadászterületeken; nyáron a családok összegyűltek, általában a horgászhelyeken. Az Ojibwa a vad rizs étrendjük ajor része, és néhány együttes kukoricát (kukoricát) is termesztett. A nyír kérget széles körben alkalmazták kenukhoz, kupola alakú wigwamokhoz és edényekhez. A klán házasságkötése olyan nép kapcsolatát szolgálta, amely egyébként elkerülte a törzsi vagy nemzeti főnököket. A zenekar főnöke nem volt hatalmas hivatal, amíg a prémkereskedőkkel folytatott kapcsolatok nem erősítették meg a pozíciót, amely az apai vonalon keresztül öröklődővé vált. A Midewiwin (Grand Medicine Society), a férfiak és nők számára nyitott titkos vallási szervezet által rendezett éves ünnepség volt a fő Ojibwa ünnepség. Úgy gondolták, hogy a tagság természetfölötti segítséget nyújt és tekintélyt kölcsönöz tagjainak.
Az Ojibwa az egyik legnagyobb észak-amerikai őshonos csoport volt a 21. század elején, amikor a népesség becslése szerint mintegy 175 000 Ojibwa származású egyén volt. / p>