A zoonózis olyan fertőző betegség, amely nem emberi állatból emberré ugrott át. A zoonotikus kórokozók lehetnek baktériumok, vírusok vagy paraziták, vagy tartalmazhatnak nem konvencionális szereket, és közvetlen érintkezés útján, vagy táplálékon, vízen vagy a környezeten keresztül terjedhetnek az emberekre. Az egész világon jelentős közegészségügyi problémát jelentenek, mivel szoros kapcsolatunk van az állatokkal a mezőgazdaságban, társaként és a természetes környezetben. A zoonózisok szintén zavart okozhatnak az állati eredetű élelmiszerek és egyéb felhasználások előállításában és kereskedelmében.
A zoonózisok az újonnan azonosított fertőző betegségek nagy részét, valamint számos létezőt tartalmaznak. Egyes betegségek, például a HIV zoonózisként kezdődnek, de később csak emberi törzsekké mutálódnak. Más zoonózisok visszatérő betegségkitöréseket okozhatnak, mint például az Ebola vírus betegség és a szalmonellózis. Megint mások, mint például a COVID-19 okozó új koronavírus, globális járványokat okozhatnak.
Megelőzés és védekezés
A zoonózisos megbetegedések megelőzési módszerei patogénenként eltérőek; azonban számos gyakorlatot elismernek hatékonynak a kockázat csökkentésében közösségi és személyes szinten. A mezőgazdasági ágazatban az állatgondozásra vonatkozó biztonságos és megfelelő iránymutatások segítenek csökkenteni az élelmiszer-eredetű zoonózisos betegségek kitörésének lehetőségét olyan élelmiszerek révén, mint a hús, a tojás, a tejtermék vagy akár néhány zöldség. A tiszta ivóvíz és a hulladék eltávolításának normái, valamint a felszíni vizek védelme a természetes környezetben szintén fontosak és hatékonyak. Az állatokkal való érintkezés utáni kézmosás és más viselkedési kiigazítások népszerűsítésére irányuló oktatási kampányok csökkenthetik a zoonózisos betegségek közösségbeli terjedését, amikor ezek előfordulnak.
Az antimikrobiális rezisztencia bonyolítja a zoonózisok elleni védekezést és megelőzést. Az antibiotikumok táplálékként tenyésztett állatokban elterjedt, és növeli a zoonózis-kórokozók gyógyszerrezisztens törzseinek lehetőségét, amelyek képesek gyorsan elterjedni az állat- és az emberi populációkban.
Ki van veszélyben?
Zoonotikus a kórokozók a házi, mezőgazdasági vagy vadállatok bármelyik érintkezési pontján keresztül terjedhetnek az emberekre. A vadállatok húsát vagy melléktermékeit árusító piacok különösen nagy kockázatnak vannak kitéve, mivel számos vadon élő állatállományban ismert új vagy nem dokumentált kórokozó létezik. Azokon a területeken dolgozó mezőgazdasági dolgozóknál, ahol a haszonállatoknál sok antibiotikumot használnak, fokozott a kockázata a jelenlegi antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens kórokozóknak. A pusztai területek mellett élő, vagy félig városi területeken élő, nagyobb számú vadállattal rendelkező embereket olyan állatok veszélyeztetik, mint például patkányok, rókák vagy mosómedvék. Az urbanizáció és a természetes élőhelyek pusztítása növeli a zoonózisos megbetegedések kockázatát azáltal, hogy fokozza az emberek és a vadon élő állatok közötti kapcsolatot.
A WHO válasza
A WHO együttműködik a nemzeti kormányokkal, egyetemek, nem kormányzati és emberbarát szervezetek, valamint regionális és nemzetközi partnerek a zoonózisos fenyegetések, valamint azok közegészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak megelőzése és kezelése érdekében. Ezek az erőfeszítések magukban foglalják az ágazatok közötti együttműködés előmozdítását az ember, állat és környezet közötti interakcióban a különböző érintett ágazatok között regionális, nemzeti és nemzetközi szinten. A WHO emellett azon dolgozik, hogy fejlessze a képességeket, és a zoonózisok megelőzésére, megfigyelésére és felderítésére szolgáló gyakorlati, bizonyítékokon alapuló és költséghatékony eszközöket és mechanizmusokat támogasson jelentések, epidemiológiai és laboratóriumi vizsgálatok, kockázatértékelés és -ellenőrzés útján, és segítséget nyújtson az országok számára azok végrehajtásában.
Az Egy Egészség megközelítés részeként az Egészségügyi Világszervezet együttműködik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) és az Állat-egészségügyi Világszervezettel (OIE) a súlyos állatbetegségekre vonatkozó korai figyelmeztető rendszer (GLEWS) terén. . Ez a közös rendszer a három ügynökség riasztási mechanizmusainak ötvözésével és összehangolásával járó hozzáadott értékre épül, hogy adatmegosztás és kockázatértékelés révén elősegítse az állatbetegségek, köztük a zoonózisok korai figyelmeztetését, megelőzését és ellenőrzését.