Eredeti szerkesztő – Bart Moreels
Legjobb közreműködők – Bart Moreels, Sheik Abdul Khadir, Kim Jackson, Daphne Jackson és Scott Buxton
Bevezetés
A Romberg-teszt megfelelő eszköz az érzékszervi ataxia, a rendellenes propriocepció okozta járási zavar diagnosztizálására, amely információkat tartalmaz az ízületek helyéről. Szintén bebizonyosodott, hogy érzékeny és pontos eszköz a központi vertigo, a perifériás vertigo és a fej trauma által okozott egyensúlyhiány mértékének mérésére. 150 éve használják a klinikán.
Cél
A Romberg-tesztet a hátsó oszlopbetegség emberi függőleges testtartás-kontrollra gyakorolt hatásainak bemutatására használják. A hátsó oszlopbetegség a hátsó oszlop, az úgynevezett tabes dorsalis neurosyphilis szelektív károsodását jelenti. A Romberg-tesztet érzékszervi és motoros rendellenességekből származó egyensúlyhiányban vagy ataxiában szenvedő betegek klinikai értékelésére használják.
Az egyensúly minden olyan körülményt definiál, amelyben az összes hatóerőt egymás megszüntetik, ami stabil kiegyensúlyozott rendszert eredményez. Fenntartása a vestibularis, szomatoszenzoros és vizuális rendszerek szenzoros információin keresztül történik. Az a beteg, akinek problémája van a propriocepcióval (Somatosensory), továbbra is fenntarthatja az egyensúlyát, ha a vestibularis funkcióval és a látással kompenzál. A Romberg-tesztben a beteg egyenesen áll, és kéri, hogy csukja be a szemét. Az egyensúlyvesztést pozitív Romberg-jelként értelmezik.
A Romberg-tesztet először 1846-ban írták le, és eredetileg a tabes dorsalis állapotra írták le. A Romberg-teszt elvégzése előtt meg kell vizsgálni a beteg egyensúlyának egyéb aspektusait, amikor az ataxia vagy az egyensúlyhiány potenciális problémái vannak. Gyakran nem a proprioceptív kihívások jelentik az első problémát ennek a populációnak. Néha egyszerűbb. Fontos először mérlegelni az egyensúlyzavar egyéb aspektusait annak érdekében, hogy kizárjuk azokat a zavaró tényezőket, amelyek hamis pozitív teszthez vezethetnek.
Klinikailag releváns anatómia
Három érzékszervi rendszer létezik adja meg a kisagyat a csonka stabilitás fenntartása érdekében, amikor a szem nyitva van:
- Látás
- Proprioception
- Vestibularis érzék
Az egyensúly fenntartásához a három rendszerből csak kettőre van szükség. A vizuális bemenet eltávolításakor a látáshiány miatti instabilitás kiküszöbölhető más érzékszervi károsodásoktól eltekintve. Ha súlyosabb proprioceptív vagy vestibularis elváltozás van, vagy van egy középvonalbeli kisagyi elváltozás, ami csonka instabilitást okoz, a páciens akkor sem lesz képes fenntartani az álló helyzetet, ha a szeme nyitva van. Ne feledje, hogy az instabilitás az idegrendszer más részein, például a felső vagy az alsó motoros neuronokban vagy a bazális ganglionokban fellépő elváltozásoknál is megfigyelhető.
Technika
Az eredeti Romberg-teszt
A tesztet a következőképpen hajtják végre:
- A beteget arra kérjük, hogy távolítsa el cipőt, és álljon két lábával együtt. A karokat a test mellett tartják, vagy keresztezik a test előtt.
- A klinikus megkéri a beteget, hogy először álljon nyugodtan nyitott szemmel, majd csukott szemmel. A beteg megpróbálja fenntartani egyensúlyát. A biztonság érdekében elengedhetetlen, hogy a megfigyelő a beteg közelében álljon, hogy megakadályozza az esetleges sérüléseket, ha a beteg leesne. Amikor a páciens becsukja a szemét, nem szabad tájékozódnia fény, érzék vagy hang alapján, mivel ez befolyásolhatja a teszt eredményét és hamis pozitív eredményt okozhat.
- A Romberg-tesztet úgy számolják be, hogy megszámoljuk azokat a másodperceket, amikor a beteg csukott szemmel tud állni.
- Az irodalom nem közöl alternatív módszereket a Romberg-teszt pontozásához.
- A Romberg-teszt megnehezítése érdekében a klinikus megpróbálhatja megzavarni a beteg egyensúlyát. Fontos, hogy a klinikus ne vigye túlzásba a perturbációt.
- A A Romberg-teszt utólagos értékelésként alkalmazható egyensúly- és / vagy propriocepciós zavarokkal küzdő betegek számára is, több különböző értékelés összehasonlításával.
- Ha a klinikus megállapítja, hogy a beteg képes hosszabb ideig állni csukott szemmel, nyilvánvaló, hogy a beteg egyensúlya és proprioceptív hiánya csökkent.
- A Romberg-teszt pozitív, ha a beteg csukott szemmel nem képes fenntartani az egyensúlyt. Az egyensúly elvesztése meghatározható a test megnövekedett megingásaként, egyik lábának az esés irányába történő elfordításával vagy akár leeséssel.
Az élesített vagy a Tandem Romberg teszt
A Sharpened vagy a Tandem Romberg teszt az eredeti teszt variációja. A megvalósítás többnyire ugyanaz.Ehhez a második vizsgálathoz a betegnek a lábát saroktól talpig kell állítania, egyik lábával közvetlenül a másik előtt. Az eredeti Romberg-teszthez hasonlóan az értékelést először nyitott szemmel, majd csukott szemmel végzik. A beteg átkarolja a mellkasát, és a nyitott tenyér a szemközti vállon fekszik. A beteg súlyát mindkét lábán elosztja, és állát a padlóval párhuzamosan tartja.
Lehet, hogy az elhízott és idősebb emberek hosszabb ideig nem tudnak ebben a helyzetben állni. Ezeknél a populációknál a Romberg-teszt nem mutat kizárólag proprioceptív károsodást más zavaró tényezőkhöz képest.
Változók
Bár egy akut perifériás vestibularis elváltozású beteg hajlamos a probléma oldala felé haladni, kimutatták, hogy a krónikus vestibularis károsodás ( legalább részleges kompenzáció) nem eredményez hiányt a szokásos Romberg-tesztben. A proprioceptív problémákkal küzdő egyén, a tabes dorsalis kiegészítője, képtelen lenne csukott szemmel és együtt lábbal állni.
Sokan úgy vélik, hogy az élesített Romberg-teszt jobban jelzi a vestibularis károsodást, mint az eredeti Romberg-teszt. Az élesített Romberg-teszt eredményei objektív mérést adnak a testtartás stabilitásáról. Ez segíthet az ataxia számszerűsítésében.
A tantárgy, a nem és az életkor nem hoz létre statisztikailag szignifikáns különbséget a normál alanyok között 20 és 49 év között; csak a nyitott szemmel végzett Romberg-féle élesített teszt jelentett szignifikáns különbséget (p < 0,05) a férfiak és a nők között. A 20 évnél fiatalabb és 50 évnél idősebb személyeknél nagyobb instabilitás is megmutatkozott. Egy fiatal és egy öreg kohorsz összehasonlításakor jelentős a teljesítménybeli különbség.
A tandem Romberg-teszt nehézségének növelése a betegek számára nem hasznos, mert a vestibularis betegség tüneteivel nem rendelkező kontrollok esetében is nehezebb a vizsgálatok elvégzése. Ez szintén megnehezítené a teszt eredményeinek értékelését. A módosított Romberg teljesítményének csökkenése a leesés kockázatának egyidejű növekedésével jár.
Megbízhatóság és érvényesség
Az irodalomban nincs egyetértés Romberg megbízhatóságában (belső és egyéb) és érvényességében, mivel A teszt inkább kvalitatív, mint kvantitatív jellegű (Objective). Ez a teszt azonban gyors klinikai eszközként használható a szűréshez. Különböző eszközök bevezetése az egyensúly felmérésében és az erőplatform használata objektívebb és pontosabb mérés.
Korlátozások
- Nem kvantitatív
- Alacsony diagnosztikai érzékenység és specificitás
- Alacsony teljesítmény az elváltozások meghatározásához, az elesés kockázatának megjóslásához, valamint a napi tevékenységek kényelmetlenségének és képességének tükrözéséhez.