G & H Melyek a diszfágia leggyakoribb okai?
CJ Dysphagia vagy nyelési nehézség tipikusan oropharyngealis vagy nyelőcső dysphagia kategóriába sorolható, és jóindulatú és rosszindulatú forrásai egyaránt vannak. Az oropharyngealis dysphagia oka lehet neurológiai rendellenességek, például Parkinson-kór vagy sclerosis multiplex, vagy hirtelen neurológiai károsodás, például stroke. Magában az oropharynxben jelentkező problémák, beleértve a fekélyeket, traumákat vagy nyálasodás problémákat, szintén oropharyngealis dysphagia kialakulásához vezethetnek.
A dysphagia nyelőcső okai tovább sorolhatók mozgékonyságba (azaz achalasia), belső vagy külső forrásokba. . A belső okok közé tartozik a nyelőcsőrák; eozinofil, limfocita vagy reflux okozta nyelőcsőgyulladás; a nyelőcső daganatai, szűkületei, gyűrűi vagy szövedékei a sugárterápia vagy a gastrooesophagealis reflux betegség miatt; lipoma; és a műtét utáni változások. A nyelőcső diszfágia külső okai közé tartozik a nyelőcső összenyomódása (pl. A vaszkuláris kompresszió, amely az aorta vagy a bal pitvar megnagyobbodásához vezet), a nyaki osteophyták, a lymphadenopathia vagy a nyelőcső tömegei, a scleroderma, a Sjogren szindróma és a diffúz görcsök.
G & H Mi az a Schatzki-gyűrű, és mennyire gyakori?
CJ A Schatzki-gyűrű az alsó nyelőcső szűkülete, amelyet a nyálkahártya gyűrűje okoz. szövet, amely diszfágia kialakulásához vezethet. A nyelőcsőben 2 típusú gyűrű található, A és B gyűrűk. Gyűrűk általában gyermekeknél láthatók, és többnyire izmos természetűek, míg a B gyűrűk gyakoribbak felnőtteknél, és nyálkahártyák; A Schatzki-gyűrűk az utóbbi kategóriába tartoznak.
Nem világos, hogy ezek a gyűrűk mennyire gyakoriak, mert a betegeknek gyakran egyértelmű azonosítás nélkül diagnosztizálják a Schatzki-gyűrűt (más oka lehet diszfágiájuknak, amely Schatzki-gyűrűk, mint a diszfágia lehetséges okai, anélkül, hogy valóban diagnosztizálnák őket. Ez kiteszi a betegeket a dilatációval járó kockázatoknak, például a perforációnak. Fontos tudni, hogy Schatzki-gyűrűk csak akkor léteznek, ha hiatalis sérv van jelen, és gyakran a gyűrűk a hiatalis sérv-zsákban helyezkednek el. Schatzki-gyűrűk a bárium-vizsgálatok körülbelül 6–15% -ában találhatók. Ezen statisztikák alapján a Schatzki-gyűrűk nem túl gyakoriak, de elég gyakran előfordulnak ahhoz, hogy a betegek diszfágia miatt esophagogastroduodenoscopiát végezzenek.
G & H Hogyan vannak jelen a Schatzki-gyűrűk? amikor megtalálják őket?
CJ Klinikailag a betegeknél fokozatosan jelentkezik a szilárd ételek időszakos diszfágia. Endoszkópos szempontból a betegek nyálkahártya-gyűrűszerű szerkezettel rendelkeznek a nyelőcső alsó területén, a squamocolumnaris csatlakozás felett. A Schatzki-gyűrűk általában a hiatal sérv zsákjában találhatók, és nehezen lehet azonosítani őket, kivéve, ha rendkívül keskenyek (összehasonlítva más gyűrűkkel). A betegeknél általában akkor jelentkeznek tünetek, amikor a gyűrű átmérője kisebb, mint 12,5 mm.
G & H Ha diszfágiában szenvedő betegeknek először báriumvizsgálatot kell végezniük, vagy jobb, ha közvetlenül az endoszkópiára utalják őket?
A CJ klinikusok inkább a diszfágia-betegeket közvetlenül az endoszkópiára küldik. A bárium-vizsgálatok korábban a Schatzki-gyűrűk diagnosztizálásakor általános eljárásnak számítottak, de semmilyen kezelési módot nem nyújtanak. A számítógépes tomográfia és a mágneses rezonancia képalkotás megjelenésével, valamint e vizsgálatok érzékenységével és specifitásával a tipikus röntgenfelvételek mellett az endoszkópia az előnyben részesített módszer.
G & H Milyen szerepet játszik a Valsalva manőver a Schatzki-gyűrűk kiemelésében?
CJ A Valsalva-manővert a radiológia területén alkalmazzák a Schatzki-gyűrűk azonosításában a hiatal sérv kitágításával; a betegek hajlamosak és lenyelnek egy pillecukrot, hogy kihozzák a gyűrűt. A Valsalva manőver használata központfüggő, és valószínűleg radiológusok végzik a felsőoktatási központokban. Ha azonban bárium-vizsgálatot rendelnek el, egyes központok speciális indikációt igényelhetnek (azaz a klinikus megpróbálja kizárni a Schatzki-gyűrűt) annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a manővert. Összességében a Valsalva manőver segített a Schatzki-gyűrű kimutatásának sebességét 7% -ról 100% -ra növelni a radiológia területén. Sajnos az endoszkópos mező nem tett előrelépést a Schatzki-gyűrűk kimutatási arányának javításában, ezért kollégáimmal a Bolster-technikát használva végeztünk egy vizsgálatot.
G & H Mi a Bolster technika?
CJ A Bolster technika olyan eljárás, amelynek során az endoszkóp szakember mély és egyenletes hasi nyomást gyakorol a beteg hasának epigasztrikus régiójában, közvetlenül a bordák alatt, a vagy az öklét. Ez idő alatt az endoszkópot a hiatal sérvzsákban kell lokalizálni.Néhány másodpercig tartó nyomás után a hiatal sérvzsákon belüli Schatzki-gyűrű ki van téve és azonosítva. Így a Bolster technika megkönnyíti egy rejtett gyűrű azonosítását a sérvzsákban, amelyet egyébként nem lehet láthatóvá tenni a belső hasi nyomás alkalmazása nélkül (1. ábra).
A gastrooesophagealis csomópont endoszkópos nézetei a kompresszió előtt (A) és a hasi kompresszió után, felfedve egy Schatzki-gyűrűt (B).
G & H Tanulják-e a Bolster-technikát közösségben?
CJ A Bolster-technikát ösztöndíj alatt tanítottam meg, és kollégáimmal megpróbáljuk ezt könnyű, minimális kockázatú technikaként bemutatni, amely alkalmazható egy endoszkópos eljárás során. Reméljük, hogy a technikát közösségben tanítják, mivel ez segíthet a diszfágia betegek megfelelő kezelésében.
G & H Milyen előnyökkel jár és a Bolster-technika korlátai a radiológiai és az endoszkópos technikákkal összehasonlítva? A radiológiát azonban korlátozza a patológia elérésének képtelensége, a kezelés hiánya és a sugárterhelés kockázata. Az endoszkópia önmagában elég gyenge detektálási és érzékenységi rátával rendelkezik a Schatzki-gyűrűkhöz, de a Bolster-technikával együtt képes a gyűrűket sugárzás nélkül kezelni. A Bolster-technika növelheti a Schatzki-gyűrűk detektálási arányát az endoszkóposok számára, hasonlóan ahhoz, ahogy a Valsalva manőver javította a detektálást a radiológiában, miközben lehetővé teszi a betegek számára, hogy teljesen megkerüljék a radiográfiai vizsgálatot.
Bárium tanulmányok igazolták a normál báriumfecskét (A), összehasonlítva a Schatzki-gyűrűs beteggel (B).
G & H Ha a Schatzki-gyűrűk megtalálhatók, hogyan kezelik vagy kezelik őket?
CJ A Schatzki-gyűrűk kezelésére 2 módszer létezik. Az első a dilatáció, akár léggömbön, akár Savary-dilatátorokon keresztül (Cook Medical); évtizedek óta ez a technika. A második technika a gyűrű ablációja, amelynek során az endoszkóp szakember csipeszeket használ, és a gyűrű kis szakaszait 360 fokos módon eltávolítja az egész gyűrű ablációjához. Ezt a módszert először Gonzalez és munkatársai írták le 2014-ben.
G & H Leírnád a tanulmányod felépítését és legfontosabb megállapításait?
CJ Kollégáimmal 30 beteg retrospektív elemzését végeztük egyetlen tercier ellátási központban egyetlen endoszkóp szakember irányításával. Mindegyik betegnek előzetesen diagnosztizálták a Schatzki-gyűrűt, akár endoszkópiával, akár radiografikus képalkotással (pl. Gyomor-bélrendszeri sorozat vagy báriumfecske vizsgálatok). Mind a 30 beteg endoszkópián esett át, és 26-nál azonosítható Schatzki-gyűrűk voltak, a Bolster-technika igénye nélkül. Négy beteg, akiknél az endoszkópia önmagában nem tudta azonosítani a Schatzki-gyűrűt, megkapta a Bolster-technikát. Ebben a 4 betegben kollégáimmal azonosíthattuk a Schatzki-gyűrűket. Így a 30 beteg körülbelül 13% -ának volt szüksége Bolster technikára a diagnózishoz. Ami a kezelést illeti, azt tapasztaltuk, hogy a betegeknél fokozódott a dysphagia tüneti kezelése, amint a Schatzki-gyűrűt azonosították és ablálták.
G & H tanulmányod?
CJ Vizsgálatunk egy kicsi, retrospektív, egyközpontú vizsgálat volt. Az egyik érdekes szempont azonban az volt, hogy a Schatzki-gyűrű detektálásának érzékenysége még a Bolster-technika nélkül is jóval magasabb volt, összehasonlítva más vizsgálatokkal (87%, ill. 58%). Nem világos, hogy ez az eredmény a beiratkozott betegek spektrum-torzításának és annak a ténynek köszönhető-e, hogy korábban kórtörténetében volt Schatzki-gyűrű. Ezért egy nagyobb, többközpontú tanulmányt javasolunk, amely felméri a Schatzki-gyűrűk kimutatásának képességét a Bolster-technikával vagy anélkül.
G & H Milyen további kutatás szükséges ezen a területen?
CJ Érdekes lenne megvizsgálni e betegek hosszú távú kimenetelét, mivel a múltban az endoszkópos szakemberek megelőzően kitágították a betegeket, anélkül, hogy egyértelműen diagnosztizálták volna a Schatzki-gyűrűt. Ezek a betegek gyakran visszatérnek, és idővel sorozatosan tágulnak. Felmerül a kérdés, hogy az endoszkópos szakemberek hibás diagnózist kezelnek-e. Vajon ezeknek a betegeknek valóban van-e belső nyelőcső-problémájuk, vagy a dysphagiájuk motilitási problémának köszönhető? Ezenkívül a Schatzki-gyűrűk kimutatási arányának növelése segíthet e betegek megfelelő kezelésében, és jobb tüneti enyhülést eredményezhet.Hasznos lenne ezeket a betegeket hosszabb időn keresztül követni, és klinikailag összehasonlítani őket azonosítható Schatzki-gyűrűk nélküli betegekkel.