A perkolációs teszt abból áll, hogy egy vagy több lyukat egy meghatározott mélységig ásunk a javasolt kimosódási mező talajába, a lyukakat előre lefejtjük a lyukakban a magas vízszint fenntartásával, majd lefuttatjuk a tesztet a lyukak meghatározott szintre történő kitöltésével és a vízszint csökkenésének időzítésével, amikor a víz beszivárog a környező talajba. Különböző empirikus képletek léteznek a kimosódási mező szükséges méretének meghatározásához a létesítmény nagysága, a perkolációs teszt eredményei és egyéb paraméterek alapján.
A kimosódási vezeték teszteléséhez minimum három vizsgálati lyukat fúrnak. , leggyakrabban hat-nyolc hüvelyk átmérőjű. Ideális esetben ezeket különböző mélységig kell fúrni, három és hat láb között a felszín alatt. A jobb, meggyőzőbb eredmények érdekében öt furatot használnak egy lyuk mintájára a javasolt kimosódási mező minden sarkában, és egy teszt lyukat a közepén. Ezeknek a lyukaknak a vizsgálata perc / hüvelyk mértékegységet eredményez. Ezt az értéket ezután egy előre meghatározott megyei egészségügyi kóddal korrelálják a kimosódási mező pontos méretének megállapításához.
A vízszintes gödrök teszteléséhez általában egy-egy vonalban vagy közös kontúr mentén kell fúrni öt-nyolc vizsgálati lyukat. , három-tíz lábnyira a felszín alatt. A tesztelés megegyezik a kimosódási vonal tesztelésével, bár a végeredmény egy másik típusú szeptikus rendszer, amelyet más számítással állapítottak meg.
A függőleges szivárgó gödrök kissé eltérnek a vizsgálati módszerektől a nagy méretük miatt, de a az alap tesztelési módszer lényegében ugyanaz. Egy tipikusan három-négy láb átmérőjű lyukat fúrnak húsz vagy harminc láb mélységig (a helyi talajvízszinttől függően), és egy tűzoltó tömlőt használnak a gödör lehető leggyorsabb feltöltésére, majd megint szóródási sebesség figyelhető meg. Ezt az arányt használják az életképes szeptikus rendszerhez szükséges gödrök méretének és számának kiszámításához.
Végül a kioldóvezeték-rendszerek és a vízszintes szivárgógödrök számára “mély lyukat” fúrnak a vízszint vagy körülbelül 12 láb (száraz). A pontos mélység ismét a helyi egészségügyi kódoktól függ. Függőleges szivárgógödör esetén helyi felszín alatti vizek adatait lehet felhasználni, vagy ha a fúrólyuk eléri a felszín alatti vizeket, a gödröt a megyei egészségügyi kódexnek megfelelően ismét feltöltik.