Látás, illat, tapintás, íz és hang – ez az öt érzék, amelyek segítenek feldolgozni a környező világot Ön. Az érzékszervi memória szempontjából a kutatók többnyire három szempontot tanulmányoztak:
Vizuális memória
Az orvosok a vizuális szenzoros memóriát ikonikus memóriának hívják. A kutatók rengeteg tanulmányt végeztek erről a típusról, és megállapították, hogy a szemek nem képesek mozgásban lévő egyes tárgyakat továbbítani a memóriába. Ez azt jelenti, hogy a vizuális érzékszervi memória jól működik, Önnek és a megfigyelt tárgynak mozdulatlannak kell lennie.
Tehát mi van, ha az objektum (vagy te) még mindig nincs? Ebben az esetben az agy nem fogja egyértelműen továbbítani a jeleket. Gondoljon arra, mint olyan képet készíteni, amely elmosódott lesz. Az agyad nem képes annyira jól továbbítani a képeket, hogy teljes mértékben elkötelezzék őket a memória iránt.
Egy példa egy kísérlet, amely segített a kutatóknak először a vizuális memória azonosításában. A kutató képet mutat, amelyet gyorsan villanás követ. A legtöbb résztvevő nem tudta azonosítani vagy felidézni a képet a vaku miatt. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az agynak nem volt ideje belépni és értelmezni az érzékszervi képet.
Ha érzékszervi memóriád nem képes jól megragadni ezeket az emlékeket, miért tudsz még mindig emlékezni a dolgokra, amikor mozogsz? A jó hír az, hogy a vizuális érzékszervi memórián kívül más módszereid vannak az emlékek létrehozására. Ez csak az egyik rendelkezésére álló eszköz.
Hallási memória
Az auditív érzékszervi emlékezet az, amikor az ember a hallott dolgokat felhasználja emlékek létrehozására. Az orvosok az auditív szenzoros memóriát echo memóriának is nevezik. Ilyen lehet például az elemek listájának meghallgatása és visszahívása. A hallási és a vizuális érzékszervi memóriának van néhány érdekes különbsége.
A hallási érzékszervi memória szempontjából, amikor egy személy meghallgat egy listát, hajlamosak az első és az utolsó kimondott szavakra emlékezni a legjobban – derül ki a Frontiers in Aging Neuroscience folyóirat egyik cikkéből.
Ez azonban nem azonos a vizuális emlékekkel. Ha egy személy meglátja az elemek listáját, akkor nagyobb valószínűséggel emlékszik az első elemekre, és nem mindig az utolsókra.
A hallási memória erejének másik példája egy régebbi, 1986-os tanulmány, amely a Journal of Experimental Psychology folyóiratban jelent meg: Tanulás, memória és megismerés. A résztvevők elolvasták a listát, de azt kérték, hogy ne emlékezzenek a lista utolsó elemére.
A kutatók először ugyanazon a hangszínen olvasták fel a listát egész idő alatt. Aztán újra elolvasták a listát, de másként szólaltatták meg a hangjukat az utolsó tételnél, amire egy személynek nem kellett volna emlékeznie.
A kutatók azt találták, hogy az emberek könnyebben emlékezhetnek a listára, amikor az utolsó szó másként hangzik. Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy jobban képes feldolgozni az emlékeket, ha különbségek vannak az érzékelésben.
Amikor azonban a kutatók lassabban, más hangnemben olvasták a listát, az emberek nem voltak képesek olyan hatékonyan felidézni a listát. A kutatók számára ez szemléltette, hogy az érzékszervi memória milyen gyorsan működik, és milyen gyorsan elmúlhat.
Érintéses memória
Az orvosok az érintő memóriát is haptikus memóriának hívják. A haptikus memória kutatásának területe újabb, de ígéretes. Az egyik példa a haptikus memória működésére a Psychological Science folyóiratban megjelent tanulmány.
A vizsgálatban résztvevő kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy egy tárgyat tartsanak a kezükben 10 másodpercig. Ezután átadnak az illetőnek két hasonló tárgyat, például két tollat, és megkérik a személyt, hogy azonosítsa a korábban tartott tollat.
Ha szinte azonnal feltették ezt a kérdést, miután egy személy birtokolta az első tárgyat, az emberek 94 százaléka felismerhette az első tárgyat.