Roberta A. Pagon, a Washingtoni Egyetem gyermekgyógyász professzora magyarázza.
Reflexív tüsszentés váltotta ki a fény és különösen a napfény a becslések szerint a lakosság 18-35 százalékában fordul elő, és fotikus tüsszögési reflex (PSR) vagy ACHOO (autoszomális domináns kényszeres tüsszögéses helio-oftalmikus kitörés) szindróma néven ismert. Genetikai jellege legalább az elmúlt 25 évben ismert volt; az orvosi szakirodalom és a laikus sajtó időszakosan tárgyalja. Azok a megfigyelések, amelyek gyenge fényből napfénybe kerülnek, vagy közvetlenül a nap felé fordulnak, kiváltják a reflexet, és korai vizsgálatokat indítottak a tulajdonság iránt. A kiváltott tüsszögések száma – amely genetikailag közvetítettnek tűnik, és egy családon belül megjósolható – epizódról epizódra állandó, és általában kettő vagy három.
A PSR egyes következményei közé tartozik a gépjárművezetők, ha gyenge fényből, például alagútból, teljes napfénybe kerülnek, és a kültéri csoportképek megzavaródnak. A közelmúltban a katonai orvostudományra összpontosító kiadványok beszámolói rámutattak a potenciális veszélyre a PSR-t tapasztaló pilóták számára. Valójában a katonaság által lefolytatott tanulmányokból kiderült, hogy a PSR-t nem közvetítik a fény meghatározott hullámhosszai, és így nem lehet csökkenteni szűrő lencsék használatával; a kutatók inkább arra a következtetésre jutottak, hogy a PSR-t a fényintenzitás változásai indukálják. Mások nem találtak villódzó fényt a PSR kiváltására. Egyelőre ismeretlen, hogy a napfény miért tüsszent egyes embereket.