Mi az eltartott záradék? (példákkal)

Függő záradék

A függő záradék (vagy alárendelt záradék) olyan záradék, amely nem áll egyedül mint teljes mondat, mert nem fejez ki teljes gondolatot.
Mint minden tagmondatok, egy függő tagmondatnak van tárgya és ige.

Példák a függő tagmondatokra

Íme néhány példa a függő tagmondatokra (árnyékolt). Figyelje meg, hogy az árnyékolt tagmondatok miként nem állhatnak egyedül mondatokként. Így különbözik egy függő záradék a független záradéktól.

• A legénység láthatta a bálnát, amely csak 50 m-rel állt mögöttük.
• Ismeri a hentest, aki bírósághoz fordult Szombat?
• Csak akkor takarítom az edényeket, ha Péter segít.
• Az ajándék kiválósága abban rejlik, hogy mennyire megfelelő, és nem pedig értékes.

Függő tagmondatok típusai

A függő tagmondatok melléknévként, határozószóként vagy főnévként működhetnek.

A melléknévi tag. Itt van egy példa a melléknévként működő függő záradékra:

• Az autó, amelyet felesége a múlt héten eladott nekem, lebontva.

(Az a függő záradék, amelyet felesége a múlt héten nekem adott el, leírja az autót. Ez egy melléknévi záradék.)

A mellékmondat. Itt van egy példa egy mellékmondatként működő függő záradékra:

• Szó szerint varrta a leveles zsákokat, amíg az ujjai elvéreztek.

(A függő záradék egészen az ujjai elvérzik az öltést öltésre. Ez egy mellékmondat.)

A főnévi záradék. Itt van egy példa egy főnévként működő függő tagmondatra:

• Aki kikapcsolta a sütőket, az csendben marad.

(A függő záradék Aki kikapcsolta a sütőket, annak ez a mondata a tárgya. Ez egy főnévi záradék.)

A függő és egy független tag közötti kapcsolat

Ha egy függő tagot melléknévként használunk vagy határozószó, ez általában egy összetett mondat része lesz (azaz egy olyan mondat, amely független tagmondattal és legalább egy függő tagmondattal rendelkezik). A függő tagmondat és a független tagmondat közötti kapcsolat gyakran alárendelő kötőszó vagy relatív névmás. Például:

• Szó szerint varrta a leveles zsákokat, amíg az ujjai elvéreztek.

(az alárendelt kötőszó félkövér betűkkel)

• Az autó, amelyet felesége a múlt héten eladott nekem, tönkrement. relatív névmás félkövér betűkkel

Alárendelő kötőszók és a függő tagmondatokkal használt relatív névmások

Íme néhány gyakoribb alárendelő kötőszó és relatív névmás:

Általános alárendelő kötőszók	Relatív névmások
után bár mint mert előtt még akkor is, ha annak ellenére, hogy ha biztosított , nem pedig mivel úgy, hogy mint bár hacsak amíg hogy míg	hogyan hogy mi mikor hol melyik ki kit kinek miért A fenti relatív névmások az egyszerű relatív névmások. Lehet összetett is. Összetett relatív névmás az egyszerű névmáshoz való hozzáadásával akár valaha, akár örökké. bárki (ki + valaha) bárki (ki + valaha) (helyesírási szabály: Ne engedje meg az ee-t.) bárki (ki + bárki) bárki (ki + ki)

Miért kell törődnöm a függő záradékokkal?

Itt van két általános kérdés, amely a függő tagmondatokkal kapcsolatos.

(1. kérdés) Vessző használata függő záradékkal

Az írók gyakran bizonytalanok abban, hogy vessék-e be a függő tagmondatokat.
Itt vannak a szabályok:

(1. szabály) Ha a függő tagmondat elülső határozószó, akkor vesszővel ellensúlyozzuk.

Egy függő tagmondat, amely alárendelő kötőszóval kezdődik (pl. “mikor”, “hacsak”, “mert,” “amíg”) határozószóként fog működni. Ha a tagmondat a mondat elején helyezkedik el, akkor vesszővel ellensúlyozza. befejezi a mondatot, ne használjon vesszőt. Ezekben a példákban a függő mondatok árnyékolva vannak, és az alárendelő kötőszó a funkciók félkövérek.

• Ha a tojásfehérje állaga borotválkozási hab, hagyja abba a korbácsolást, és adja hozzá a vaníliaeszenciát.

(A függő záradék az elején van, ezért vesszőre van szükség.)

• Hagyja abba a korbácsolást, és adja hozzá a vaníliaeszenciát, amikor a tojásfehérje állaga borotvahab.

(A függő tagmondat a végén van, így vesszőre nincs szükség.)

További információ az alárendelő kötőszavakról.
Megjegyzés: Ez az ítélet a mellékmondatokra is vonatkozik.
Például (a mellékmondatok félkövérrel):

• Éjfélkor a kocsi visszafordul tökvé.
• A kocsi éjfélkor ismét tökvé válik.

(2. szabály) Ha a függő tagmondat nem lényeges melléknév, ellensúlyozza vesszővel (vagy két vesszővel, ha középen van) -mondat).

Amikor a függő tagmondat relatív névmással kezdődik (pl. “melyik”, “ki”, “” az “), melléknévként fog működni. Ne használjon vesszőt a relatív névmása előtt. ha a tagmondat elengedhetetlen a jelentéshez (úgynevezett korlátozó záradék). De használjon vesszőt, ha a záradék csak kiegészítő információ (az úgynevezett nem korlátozó záradék).
Például:

• Nagynéném, aki Ausztráliában él, kígyó harapta meg.

(Ebből arra következtethetünk, hogy van még legalább egy néni, aki nem él Ausztráliában. A záradék elengedhetetlen a jelentéshez. Meghatározza, hogy mit módosít, azaz meghatározza, melyik nagynénit. Ez egy példa egy korlátozó klauzulára.)

• Sally nagynénimat, aki Ausztráliában él, kígyó harapta meg.

(Ezúttal a tagmondat csak kiegészítő információ. Vesszőre van szükség. Ez egy példa egy nem korlátozó záradékra.)

Legfelső tipp
Ha boldogan zárójeleket () a záradék körül vesszőre van szüksége.
(A vesszők végül is csak egyfajta zárójeles írásjelek.)

További információ a korlátozó és nem korlátozó jellegűekről záradékok.
Tudjon meg többet a relatív névmásokról.

(2. kiadás) Ne kezdje a kijelentő mondatot azzal, hogy „melyik”.

Nem lehet kijelentő mondatot (azaz állítást) kezdeni „ki” -nel vagy “melyik.” Például:

• Utálom a füvet kaszálni. Ami nem “jó”, mert hatalmas gyepem van.

Természetesen a “ki” és “melyik” használható arra a mondatra, hogy egy kérdés (azaz kérdő mondat indításához).
További információ a “ki” és a “mely” kérdések használatához.