Keresse meg a forrásokat: “Mexikói ugróbab” – hírek · újságok · könyvek · tudós · JSTOR (2010. július) (Tudja meg, hogyan és mikor távolítsa el ezt a sablonüzenetet)
A mexikói ugróbab (spanyolul más néven frijoles saltarines) olyan maghüvely, amelyet egy kis lepke (Cydia saltitans) lárvája lakott, és Mexikóban őshonos. A “bab” színe általában barnás-barnás. Enyhén melegítve “ugrik”. A Sebastiania pavoniana cserjéből származnak, amelyet gyakran “ugró babnak” is neveznek. Ezek azonban nem a tényleges babokkal (hüvelyes növényekkel), hanem inkább a spurgákkal állnak kapcsolatban. A babot nem mérgezőnek tekintik, de általában nem eszik meg.
Babok ugrása, körülbelül 7-10 mm
Csapdaajtóval ellátott ugróbab, kb. 8 mm mély lyukakkal. Az egyiken az ajtó elválasztva. A másik oldalon az ajtó továbbra is a babon van, mindegyik kb. 10 mm. A két ugró babmoly vagy a Cydia saltitans, valamint a bélhéjaik is láthatók.
Miután a növényen kikelt a molyon tojott petesejt, a lárva megeszi belülről a babot (amíg üreges nem lesz), és selyemszerű cérnával rögzíti magát a bab belsejéhez. A lárva hónapokig élhet a babban, változó nyugalmi időszakokkal. Ha a lárvának megfelelő nedvesség- és hőmérsékleti körülményei vannak, akkor elég sokáig fog élni ahhoz, hogy bábstádiumba kerüljön. Tavasszal a lepke egy kerek “csapdaajtón” keresztül kényszeríti magát a babból, a baba tokját hátrahagyva. Metamorfózisa után a kicsi, ezüst és szürke színű lepke legfeljebb néhány napig él.