BevezetésSötét, hideg és szuperszonikus szél által korbácsolt Neptunusz jégóriás a Naprendszerünk nyolcadik és legtávolabbi bolygója. Több mint 30-szor olyan messze van a Naptól, mint a Föld, a Neptunusz az egyetlen bolygó Naprendszerünkben, amely szabad szemmel nem látható. 2011-ben a Neptunusz befejezte első 165 éves pályáját 1846-os felfedezése óta.
A Neptunusz olyan messze van a Naptól, hogy a nagy kék bolygó magas órája homályos szürkületnek tűnik számunkra. A meleg fény, amelyet itt bolygónkon látunk, nagyjából 900-szor olyan fényes, mint a Neptunusz napfénye.
A Neptunusz jégóriás volt az első bolygó, amely matematikai számítások alapján került meghatározásra. Urbain Le Verrier jóslatainak felhasználásával Johann Galle 1846-ban fedezte fel a bolygót. A bolygót a római tenger istenéről kapta a nevét, amint azt Le Verrier javasolja.
Méret és távolság
Méret és távolság
15 299,4 mérföld (24 622 kilométer) sugárral a Neptunusz körülbelül négyszer szélesebb, mint a Föld. Ha a Föld akkora lenne, mint egy nikkel, a Neptunusz körülbelül akkora lenne, mint egy baseball.
A Neptunusz átlagosan 2,8 milliárd mérföld (4,5 milliárd kilométer) távolságból 30 csillagászati egységre van a Naptól. Az egyik csillagászati egység (rövidítve AU) a Naptól a Földig terjedő távolság. Ebből a távolságból a napfény 4 órát vesz igénybe, hogy a Naptól a Neptunuszig eljuthasson.
Pálya és forgás
Pálya és forgás
Egy nap a Neptunuszon kb. 16 óra (az az idő, amely alatt a Neptunus egyszer forog vagy forog). És a Neptunusz teljes körpályát tesz a Nap körül (egy év a Neptunusz-idő szerint) kb. 165 Földév alatt (60.190 Földnap).
Néha a Neptunusz még távolabb van a Naptól, mint a törpe Plútó bolygó. A Plútó rendkívül excentrikus, ovális alakú pályája 248 Földévenként 20 éves periódusra juttatja a Neptunusz pályájára. Ez a kapcsoló, amelyben a Plútó közelebb van a Naphoz, mint a Neptunusz, legutóbb 1979 és 1999 között történt. A Plútó azonban soha nem ütközhet be a Neptunuszba, mert minden három körben a Neptunusz megkerüli a Napot, a Plútó pedig kettőt. Ez az ismétlődő mintázat megakadályozza a két test közeli megközelítését.
A Neptunusz forgástengelye 28 fokos dőlést mutat a Nap körüli pályája síkjához képest, amely hasonló a Mars és a Föld tengelyirányú dőléséhez. Ez azt jelenti, hogy a Neptunusz ugyanúgy éli meg az évszakokat, mint mi a Földön; mivel azonban ilyen hosszú az éve, mind a négy évszak több mint 40 évig tart.
Szerkezet
Szerkezet
A Neptunusz a két jégóriás egyike a külső naprendszerben (a másik az Urán). A bolygó tömegének nagy részét (legalább 80 százaléka) forró, sűrű “jeges” anyagok – víz, metán és ammónia – folyadék alkotja egy kicsi, sziklás mag felett. Az óriásbolygók közül a Neptunusz a legsűrűbb.
A tudósok úgy gondolják, hogy a Neptunusz hideg felhői alatt szuper forró víz óceánja lehet. Nem forr el, mert a hihetetlenül nagy nyomás zárva tartja benne.
Kialakulás
Kialakulás
A Neptunusz akkor alakult ki, amikor a naprendszer többi része kb. 4,5-re alakult. milliárd évvel ezelőtt, amikor a gravitáció örvénylő gázt és port vont be e jégóriássá. Szomszédjához, az Uránuszhoz hasonlóan a Neptunusz valószínűleg közelebb alakult a Naphoz, és mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt a külső Naprendszerbe költözött.
Felület
Felület
A Neptunusznak nincs szilárd felülete. Légköre (főleg hidrogénből, héliumból és metánból áll) nagy mélységekig terjed, fokozatosan vízzel és más olvadt jégekkel olvad össze egy nehezebb, szilárd mag felett, körülbelül ugyanolyan tömegű, mint a Föld.
Légkör
Atmoszféra
A Neptunusz légköre főleg hidrogénből és héliumból áll, csak kevés metánnal. A Neptunusz szomszédja, az Urán kék-zöld színű az ilyen légköri metán miatt, de a Neptunusz élénkebb, világosabb kék, ezért ismeretlen összetevőnek kell lennie, amely az intenzívebb színt okozza.
A Neptunusz a Naprendszerünk legszelesebb világa. Nagy távolsága és alacsony a Nap, a Neptunusz szele háromszor erősebb lehet, mint a Jupiter, és kilencszer erősebb, mint a Föld. Ezek a szelek fagyott metánfelhőket korbácsolnak a bolygón, több mint 1200 mérföld per óra (2000 kilométer per óra) sebességgel. Még a Föld legerősebb szele is csak kb. 250 mérföld / óra (400 kilométer / óra) sebességet ér el.
1989-ben a Neptunusz déli féltekéjén egy nagy, ovális alakú vihar “Nagy Sötét Foltnak” nevezte el elég nagy volt ahhoz, hogy az egész Földet befogadja. Ez a vihar azóta eltűnt, de újak jelentek meg a bolygó különböző részein.
Magnetoszféra
Magnetoszféra
A Neptunusz mágneses mezőjének fő tengelye körülbelül 47 fokkal megdől a bolygó forgástengelyénél.Hasonlóan az Uránuszhoz, amelynek mágneses tengelye a forgástengelytől kb. 60 fokkal dől el, a Neptunusz mágnesoszférája is minden variációban vad változásokon megy keresztül, ez az eltérés miatt. A Neptunusz mágneses tere körülbelül 27-szer erősebb, mint a Földé. / p>
Gyűrűk
Gyűrűk
A Neptunusz legalább öt fő gyűrűt és négy kiemelkedő gyűrűs ívet, amelyekről eddig tudunk. A bolygó közeléből indulva kifelé haladva a fő gyűrűk neve Galle, Leverrier, Lassell, Arago és Adams. Úgy gondolják, hogy a gyűrűk viszonylag fiatalok és rövid életűek.
A Neptunusz gyűrűrendszerének sajátos porcsomói is vannak, úgynevezett ívek. Négy kiemelkedő ív, Liberté (Liberty), Egalité (Equality), Fraternité (Testvériség) és Courage néven, a legkülső gyűrűben található, Adams. az ívek furcsaak, mert a mozgás törvényei megjósolják, hogy egyenletesen eloszlanak, nem pedig összetapadnak. A tudósok szerint a Galatea, a gyűrűből éppen befelé tartó hold gravitációs hatása stabilizálja ezeket az íveket.
Holdak
Holdak
A Neptunusznak 14 ismert holdja van. A Neptunusz legnagyobb holdját, a Tritont 1846. október 10-én fedezte fel William Lassell, alig 17 nappal azután, hogy Johann Gottfried Galle felfedezte a bolygót . Mivel a Neptunust a római tengeristenről nevezték el, holdjait különféle kisebb tengeri istenekről és nimfákról nevezik el a görög mitológiában.
A Triton az egyetlen nagy hold a Naprendszerben, amely körbefutja bolygóját egy a bolygó forgásával ellentétes irányba (retrográd pálya), ami arra utal, hogy valamikor önálló objektum lehetett, amelyet a Neptunusz elfogott. A Triton rendkívül hideg, felületi hőmérséklete mínusz 391 Fahrenheit fok (mínusz 235 Celsius fok) körül van. És ennek ellenére a Tritonban tapasztalható mély fagyás ellenére a Voyager 2 felfedezte a gejzíreket, amelyek jeges anyagot dobtak felfelé több mint 8 kilométerre. A Triton vékony légkörét, amelyet a Voyager is felfedezett, azóta többször észlelték a Földről, és egyre melegebbé válik , de a tudósok még nem tudják, miért.
›További információ: A Neptunusz holdja mélységben
Életpotenciál
Életpotenciál
A Neptunusz környezete nem kedvez az életnek, ahogyan ismerjük. A hőmérséklet, a nyomás és az anyagok t A bolygót jellemző kalap valószínűleg túl szélsőséges és ingatag ahhoz, hogy az organizmusok alkalmazkodhassanak hozzá.