Early historyEdit
1613-ban Kuvait városát a mai Kuwait City-ben alapították. . 1716-ban a Bani Utubok Kuvaitban telepedtek le. Az Utubok érkezése idején Kuvaitot néhány halász lakta, és elsősorban halászfaluként működött. A tizennyolcadik században Kuvait virágzott és gyorsan az India, Maszkot, Bagdad és Arábia közötti árutovábbítás fő kereskedelmi központjává vált. Az 1700-as évek közepére Kuvait már a Perzsa-öböltől Aleppóig vezető kereskedelmi útnak bizonyult. Kuvait hajóépítési és kereskedelmi tevékenységeinek bővítésében. Ennek eredményeként Kuvait tengeri kereskedelme fellendült. 1775 és 1779 között az indiai kereskedelmi útvonalakat Bagdaddal, Aleppóval, Szmirnával és Konstantinápollyal irányították Kuvaitba. A Kelet-India Társaságot 1792-ben Kuvaitba terelték. A Kelet-India Társaság biztosította a tengeri útvonalakat Kuvait, India és Afrika keleti partjai között. Miután a perzsa Magii 1779-ben kivonult Basrából, Kuvait továbbra is vonzotta a kereskedelmet Bázrától távol.
Kuvait volt a Perzsa-öböl régió hajóépítésének központja. A tizennyolcadik és tizenkilencedik század végén a Kuvaitban gyártott hajók szállították a kereskedelem nagy részét India, Kelet-Afrika és a Vörös-tenger kikötői között. A kuvaiti hajóhajók az Indiai-óceánon híresek voltak. A regionális geopolitikai turbulencia elősegítette Kuvait gazdasági jólétét a 18. század második felében. Kuvait virágzóvá vált Basra instabilitása miatt a 18. század végén. A 18. század végén Kuvait részben az oszmán kormányüldözés elől menekülő Basra kereskedők menedékhelyeként működött. Palgrave szerint Kuvait a Perzsa-öböl legjobb tengerészeinek hírnevét szerezte meg.
Mubarak Al-Sabah uralkodása alatt Kuvaitot az “Öböl Marseille-jének” nevezték el, mert gazdasági életerője sokféle ember. A huszadik század első évtizedeiben Kuvaitnak jól bejáratott elitje volt: gazdag kereskedő családok, akiket házasság és közös gazdasági érdekek fűztek egymáshoz. Az elit régóta letelepedett, városi, szunnita és síita család volt. Többségük az eredeti 30 Bani Utubi családból származik. A leggazdagabb családok kereskedők voltak, akik vagyonukat távolsági kereskedelemből, hajóépítésből és gyöngyházból szerezték. Kozmopolita elitek voltak, sokat utaztak Indiába, Afrikába és Európába. Az elit külföldön oktatta fiait, mint az öböl más arab elitje. A nyugati látogatók megjegyezték, hogy a kuvaiti elit európai irodarendszereket, írógépeket használt, és kíváncsian követte az európai kultúrát. A leggazdagabb családok részt vettek az általános kereskedelemben. Becslések szerint az 1940-es évek előtt Al-Ghanim és Al-Hamad kereskedőcsaládjai milliókat érnek.
1937-ben Freya Stark írt annak idején Kuvaitban a szegénység mértékéről:
A legutóbbi öt évvel ezelőtti látogatásom óta a szegénység erősebben telepedett Kuvaitba, mind a tengeren, ahol a gyöngykereskedelem tovább csökken, mind a szárazföldön, ahol a Szaúd-Arábia most árt a kereskedőknek.
Néhány jelentős kereskedőcsalád az 1930-as évek elején a gazdasági nehézségek elterjedése miatt hagyta el Kuvaitot. Az olaj 1937-es felfedezésének idején Kuvait lakosainak többsége elszegényedett.
Arany korszak (1946–1982) Szerkesztés
1946 és 1982 között Kuvait a az olaj és a liberális légkör által vezérelt jólét időszaka. A közbeszédben az 1946 és 1982 közötti éveket “Aranykorszaknak” nevezik. 1950-ben egy jelentős közmunkaprogram kezdte képessé tenni a Kuvaitokat a modern 1952-re az ország a Perzsa-öböl térségének legnagyobb olajexportőrévé vált. A következő évben az ország éves olajbevétele 169 millió dollárra nőtt. Ez a hatalmas növekedés sok külföldi munkavállalót vonzott, különösen Palesztinából, Egyiptomból és Indiából, és hozzájárult egy új főterv kidolgozásának finanszírozásához, amelyet az állam 1952-ben hagyott jóvá. 1961 júniusában Kuvait függetlenné vált a brit protektorátus és a sejk megszűnésével. Abdullah Al-Salim Al-Sabah emír lett. Az újonnan kidolgozott alkotmány feltételei szerint Kuvait 1963-ban tartotta az első parlamenti választásokat. Kuvait volt az első Perzsa-öbölbeli ország, amely alkotmányt és parlamentet hozott létre.
Az 1960-as és 1970-es években Kuvait volt a legfejlettebb. ország a régióban. Kuvait úttörő szerepet töltött be a Közel-Keleten abban, hogy jövedelmét az olajexporttól elkülönítve diverzifikálja. A Kuvait Befektetési Hatóság a világ első szuverén vagyonalapja. Az 1970-es évektől kezdve Kuvait az arab országok közül a legmagasabb pontszámot érte el a Humán Fejlesztési Indexen. A Kuvaiti Egyetemet 1966-ban hozták létre.Kuvait színházi ipara az arab világban jól ismert volt.
Az 1960-as és 1970-es években Kuvait sajtóját a világ egyik legszabadabbjának írták le. Kuvait volt az úttörő az irodalmi reneszánszban az arab régióban. 1958-ban jelent meg először az Al Arabi magazin, amely a legnépszerűbb folyóirat lett az arab világban. Sok arab író azért költözött Kuvaitba a véleménynyilvánítás szabadsága miatt, mert Kuvaitnak nagyobb volt a véleménynyilvánítás szabadsága, mint másutt az arab világban. Kuvait a Közel-Kelet minden részéről származó írók és újságírók menedékhelye volt. Ahmed Matar iraki költő az 1970-es években hagyta el Irakot, hogy menedéket találjon Kuvait liberálisabb környezetében.
A kuvaiti társadalom az 1960-as és 1970-es években a liberális és nyugati magatartást fogadta el. A legtöbb kuvaiti nő az 1960-as és 1970-es években nem viselte a hidzsábot. A Kuvait Egyetemen a mini szoknyák gyakoribbak voltak, mint a hidzsáb.
1980-as évek és későbbEdit
Az 1980-as évek elején Kuvait a Souk Al-Manakh tőzsde után súlyos gazdasági válságot élt át. összeomlás és az olajár csökkenése.
Az iráni – iraki háború alatt Kuvait támogatta Irakot. Az 1980-as évek során számos terrortámadás történt Kuvaitban, beleértve az 1983-as kuvaiti robbantásokat, a Kuwait Airways több gépének eltérítését és az 1985-ben megkísérelt Emir Jaber meggyilkolását. Kuvait a 1960-as és 1970-es években a regionális tudományos és technológiai központ volt az 1980-as évek elején a tudományos kutatási szektor jelentősen megsérült a terrortámadások miatt.
A kuvaiti kormány az 1980-as évek folyamán határozottan támogatta az iszlámizmust. Abban az időben a legkomolyabb veszélyt Al Sabah folytonosságára a saját termesztésű világi demokraták jelentették. A világi kuvaiti ellenzék tiltakozott a parlament 1976-os felfüggesztése ellen. Al Sabah vonzotta az iszlamistákat, akik egy olyan hierarchikus rend erényeit hirdették, amely magában foglalta a kuvaiti monarchiához való hűséget. 1981-ben a kuvaiti kormány a választási körzeteket az iszlamisták javára javította. Az iszlamisták voltak a kormány fő szövetségesei, ezért az iszlamisták képesek voltak gyarmatosítani az állami szerveket, például a kormány minisztériumát. Az 1980-as évek közepére Kuvaitot autokráciának nevezték. 1986-ban Jaber emír felfüggesztette a parlamentet.
Kuvaitban 1990-ben bekövetkezett olajatüzek, amelyek Kuvaitból visszavonuló iraki katonai erők perzselt földpolitikájának következményei voltak. / div>
Az iráni – iraki háború befejezése után Kuvait elutasította az iraki kérelmet, hogy bocsássa meg 65 milliárd dolláros adósságát. A két ország között gazdasági versengés alakult ki, miután Kuvait növelte olajtermelését 40 százalék. A két ország közötti feszültség 1990 júliusában tovább nőtt, miután Irak panaszt tett az OPEC-nek, azt állítva, hogy Kuvait a Rumaila-mező ferde fúrásával lopja el olaját az iraki – kuvaiti határ közelében lévő mezőről.
1990 augusztusában az iraki erők megtámadták és anektálták Kuvaitot. Az Egyesült Államok számos sikertelen diplomáciai tárgyalás után koalíciót vezetett, hogy eltávolítsák Kuvaitból az iraki erőket, az úgynevezett öböl-háborúban. 1991. február 26-án a koalíciónak sikerült kiűznie az iraki erőket. Visszavonulásukkor az iraki erők megégett földpolitikát hajtottak végre olajkutak felgyújtásával. Az iraki megszállás alatt több mint 1000 kuvaiti civil halt meg. Ezenkívül több mint 600 Kuvait tűnt el Irak megszállása során, mintegy 375 maradványt találtak Irak tömegsírjaiban.
2003 márciusában Kuvait lett az Egyesült Államok által vezetett iraki invázió ugródeszkája. Jaber emír halála után, 2006 januárjában Saad Al-Sabah követte őt, de a kuvaiti parlament kilenc nappal később eltávolította gyengélkedő egészségi állapota miatt. Sabah Al-Sabah emírként esküt tett. 2011–2012-ben ott az arab tavasz ihlette tüntetések voltak. A parlamentet a parlament elleni tiltakozások miatt 2011 decemberében feloszlatták. A miniszterelnök tiltakozásokat és korrupciós vádakat követően távozott.