Cél: Az alkohol-elvonási rohamok klinikai jellemzőinek ismertetése rövid távú benzodiazepinek standardizált protokolljával kezelt betegeknél.
Módszerek: A Grand mal rohamokat prospektíven azonosították egy 1044 betegből álló csoportban, akiket sorra felvettek egy Veterán Ügyek Orvosi Központjának kórházi alkohol-méregtelenítő egységébe. Minden beteg 72 órás strukturált oxazepám-kúpot kapott, további oxazepammal, mennyiségének és időtartamának korlátozása nélkül, az alkoholelvonási tünetekre adott válaszként.
Eredmények: Tizenegy roham fordult elő, összességében 1,1%. Mindegyik egyszeri grand mal roham volt. A rohamok a felvétel után 52-306 órával jelentkeztek, átlagosan 122 óra (5 nap). Megfigyelték az összefüggést a rohamok és az oxazepam abbahagyása között, a csúcs előfordulási gyakorisága 12-48 óra volt az utolsó oxazepam adag után. A roham után semmi esetre sem alakultak ki visszatérő elvonási tünetek vagy delirium tremens. A rohamokban szenvedő betegek valamivel idősebbek voltak, nagyobb valószínűséggel voltak korábban megvonási rohamaik (50% vs. 13%, p = 0,03), és a kontrollnál súlyosabb elvonási kúra volt.
Következtetések: Rövid hatású benzodiazepinnel kezelt alkoholelvonás esetén továbbra is alacsony, de mérhető ütemben jelentkeztek rohamok. A rohamok klinikai jellemzői különböznek a kezeletlen betegeknél klasszikusan leírtaktól, a rohamok inkább az oxazepám, mint az alkohol abbahagyásával függenek le.