Frissítve 2021. január 26-án
Orvosi szempontból felülvizsgálta: Laura Angers
Sok buborék-gumi pattog a sztereotípia akkor merül fel, amikor a kényszeres beszéd kifejezést elvetik. A kényszeres beszélgetés szinte viccnek tűnik: “Csak nem hagyta abba a beszélgetést.” Annak ellenére, hogy a különösen bőbeszédű történelem komikus történettel rendelkezik, a kényszeres beszéd néha inkább mentális egészségi problémát jelezhet, mint például személyiségzavar, nem pedig csak különc személyiségjegy.
Mi a kényszeres beszélgetés?
A kényszeres beszéd olyan beszédminta, amelyben a beszélő szükségét érzi a beszélgetés folytatásának. A kényszeres beszéddel küzdő emberek tisztában lehetnek azzal, hogy beszédük kontrollálatlan vagy rögeszmés, de úgy érzik, hogy beszélniük kell, hogy biztonságban érezzék magukat. A beszéd elmulasztása kényszer esetén magas szintű szorongást, dühérzetet vagy túlterheltség érzetét eredményezheti.
A kényszeres beszélgetés többet jelent, mint a sokat beszélni, és a kényszeres beszélgetők nem beszélhetnek gyakran , vagy akár nagyon sok, ha mégis. Inkább ezek az egyének szavakat kiálthatnak látszólag feleslegesnek vagy nem összefüggő időkben, folytassa a beszélgetést annak ellenére, hogy tudja, hogy az a személy, akivel beszélnek, szívesen elhagyja a beszélgetést, vagy akár be is vallja, hogy jogsértést vagy nem megfelelő gondolatokat vallott. A kényszeres beszéd nem egy beszélgetés témájához kapcsolódik, és nem is csak a sajátos háttérrel, kórtörténettel vagy pszichiátriai diagnózissal rendelkező emberek számára. Ez azonban társul bizonyos hangulati és személyiségzavarokkal.
Kényszeres magatartás vs. idioszinkráziák
A kényszeres viselkedés a mentális egészségi rendellenesség, például a személyiségzavar jele, ami jelzi csökkent megbirkózási képesség. Az idioszinkráziák viszont egyszerűen furcsaságok, amelyek nem feltétlenül tükrözik a mindennapi működés problémáit. Az idioszinkratikus beszédnek – amelyet jobban lehet jellemezni “túlzott beszédnek”, “megszakítás nélküli beszélgetésnek” vagy akár “nem kívánt beszélgetésnek” – nincs ugyanolyan sürgőssége, mint a kényszeres beszédnek, amely nyomott és sürgős. Az idioszinkratikus beszéd személyiségjegyet jelezhet, gondolatminta, vagy egyszerűen csak preferencia. A személyiségjegyek vagy gondolkodási minták, amelyek fokozott beszédhez vezethetnek, magukban foglalják a bizonytalanságot, a kapcsolat iránti vágyat vagy egyszerűen a szociális készségek hiányát. div> 
A kényszeres beszélgetés mint tünet
A kényszeres beszéd számos mentális egészségi állapot tünete, köztük néhány személyiségzavar. A kényszeres beszéd magában foglalhatja bizonyos témákban, bizonyos időpontokban vagy bizonyos ütemben való beszédet, vagy jelentheti a válaszadás félelem vagy más kiváltó okok. A kényszeres beszéd számos tekintetben különbözik a túlzott beszédtől; egyrészt a kényszeres beszéd nem feltétlenül jelenti a túlzott beszédet. Azok az emberek, akik tapasztalják a beszélgetési kényszert, nem mindig beszélnek hosszan, inkább kényszeresen beszélnek bizonyos időpontokban, bizonyos időközönként, vagy amikor bizonyos témákat felhoznak. Dühből vagy frusztrációból kényszeresen is beszélhetnek.
A kényszeres beszélgetés abban is különbözik a megszakítás nélküli beszélgetéstől, hogy a kényszeres beszéd nem feltétlenül jelenti a mások beszéde fölötti kaszálást. A kényszeres beszélgető tarthat egy kis szünetet a beszédben, de valószínűleg újra folytatja, amikor újra kiváltja – például ha úgy gondolja, hogy valaki suttog róluk.
A kényszeres beszéd is különbözik a nem kívánt beszélgetéstől. A nem kívánt beszélgetés abból adódhat, hogy képtelen elolvasni a társadalmi jelzéseket, vagy egyszerűen mások vágyainak figyelmen kívül hagyásából. A kényszeres beszédet ezzel szemben nem mindig tekinthetik szükségtelennek vagy nemkívánatosnak a hallgatók. A nem kívánt beszélgetés félreértett vagy figyelmen kívül hagyott társadalmi jelekre utal, míg a kényszeres beszélgetés a beszéd belső szükségességére utal.
Kényszeres beszélgetéssel együtt járó lehetséges mentális egészségügyi rendellenességek
Számos mentális betegséget gyakran kényszeres beszélgetés kísér . Ezek a következők:
- Bipoláris rendellenesség. A bipoláris zavar olyan hangulati rendellenesség, amely kényszeres beszéddel járhat. A kényszeres beszéd általában a mániában, nem pedig a depressziós időszakokban fordul elő, és gyakran a gyors tűzmintával azonosítják, amely úgy tűnik, hogy kevés teret hagy a gondolkodásra, vagy akár levegőt is vesz.
- Nárcisztikus személyiségzavar . A nárcisztikus személyiségzavar tünetként a kényszeres beszédet is magában foglalhatja.Ebben a rendellenességben a kényszeres beszéd gyakran kényszeres szükségletként nyilvánul meg, hogy önmagát felépítse vagy másokat lerakja. A nárcisztikus személyiségzavarral küzdő egyén például kényszert tapasztalhat az összes teljesítményének és eredményének leírására, méghozzá a közönség kényelmének vagy érdeklődésének rovására.
- Skizotipikus személyiségzavar. A skizotipikus személyiségzavar tünetként magában foglalhatja a kényszeres beszédet is. A kényszerbeszéd témája valószínűleg konkrét elképzelések vagy meggyőződés. A témák között szerepelhetnek összeesküvés-elméletek, ESP vagy paranoid hiedelmek. A személyiségzavarral küzdő emberek furcsának vagy szokatlannak tűnhetnek; használhatnak például szokatlan megfogalmazásokat vagy terminológiát.
A fentiek nem tartalmaznak teljes körű felsorolást a mentális egészségi problémákról, amelyek tünetként a kényszeres beszédet tartalmazzák, de néhány példát kínál arra, hogy a kényszeres beszélgetés tükrözheti a mögöttes mentális betegségeket. A kényszeres beszédet gyakran rendkívüli kényelmetlenség, valamint a szorongás és a félelem magas szintje kíséri.
A kényszeres beszélgetés kezelése
A kényszeres beszédet leggyakrabban úgy kezelik, hogy nem magával a beszéddel foglalkoznak, hanem inkább az állapotával. felelős a kényszeres vagy nyomás alatt tartott beszédért. Mivel a kényszeres beszéd megnehezítheti az interperszonális kapcsolatokat, a terápia jó ötlet a kényszeresen beszélők számára, és ennek a tünetnek a kezelése lehet az első lépés a mögöttes mentális betegség kezelésében. A kényszerbeszédet elszigetelten is lehet kezelni; azonban gyakran része egy nagyobb tünetcsoportnak, például szorongás, mánia, depresszió vagy interperszonális nehézségek. Mint fentebb említettük, ezek a tünetek egy hangulat vagy személyiségzavar részei lehetnek.
Ha olyan beszéddel küzdesz, amely nyomásnak, kényszeresnek vagy bármilyen módon kényszerítettnek érzi magát, akkor a mentálhigiénés szakember segítségének kérése valószínűleg hasznos lépés előre. A kényszereket lehetetlennek érezhetjük az irányítás alatt, de az engedélyezett mentálhigiénés tanácsadó irányításának igénybevétele olyan eszközöket kínálhat, amelyek szükségesek a beszédminták javításához, a verbális modor felett az ellenőrzés visszaszerzéséhez, valamint a kommunikáció és a megküzdés egészségesebb módszereinek kialakításához. p> És bár nem minden személyiségzavar jelentkezik valamilyen kényszeres beszéddel, néhány, például a nárcisztikus és a skizotipikus személyiségzavar szokatlan verbális modorokat tartalmazhat. Ezért a személyiségzavar egészének kezelése gyakran a legjobb módszer a kényszeres beszédminták kezelésére.
Kényszeres beszélgetés: Személyiségzavar-tünet vagy idioszinkrázia?
Bár gyorsan, túlzottan vagy impulzívan olyan sajátosságok, amelyek egyszerűen kifejezhetik valakinek a személyiségét, a hátterét vagy a tapasztalatait, a kényszeres vagy nyomás alatt történő beszélgetés gyakrabban egy pszichiátriai állapot, például hangulat vagy személyiségzavar jele. Ennek az összefüggésnek a megértése érdekében vegye figyelembe a kényszer természetét: ez nem csupán impulzus vagy vágy, hanem gyakorlatilag ellenőrizhetetlen késztetés. A kényszerek ártalmatlan természetűek és rendkívül veszélyesek.
Bár a kényszeres beszéd kezdetben nem tűnhet veszélyesnek, a probléma kevésbé a konkrét kényszerben rejlik és inkább abban a tényben, hogy egyáltalán van kényszer. A kényszeres viselkedés az egészséges egyéneknél nem szokás. Mivel a kényszerek nagyrészt nincsenek az őket átélő személy ellenőrzése alatt, és gyakran logikátlan vagy furcsa rituálékhoz kötődnek, a kényszeres beszéd arra utalhat, hogy mentális egészségi állapot (például személyiségzavar vagy hangulati rendellenesség) felelős.
Ha túlzott beszéddel küzd, akkor érdemes felkeresnie egy mentálhigiénés tanácsadót, aki segít az interperszonális kapcsolatokban, még akkor is, ha nincs diagnosztizálható mentális betegsége. Ha azonban kényszeres beszédet vagy más kontrollálhatatlan késztetést tapasztal, akkor személyiségzavar vagy más mentális betegség lehet ennek a viselkedésnek a gyökere. Segítség kérése egy mentálhigiénés szakembertől, például a BetterHelp munkatársaitól, segít eldönteni, hogy rendellenességről van-e szó, így kezelési tervet készíthet az igényeinek megfelelően.
Az online terápia segíthet Személyiség- és hangulati rendellenességek
A kutatások azt mutatják, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT) segít csökkenteni a tüneteket és javítani a személyiségzavarral küzdő betegek működését. Az online CBT (iCBT) pedig kiváló alternatíva lehet a személyes CBT-vel szemben. A depresszió kezelésében egy nemrégiben végzett tanulmány nem talált szignifikáns különbséget a három hónapos követés során a depressziós tünetek között azok között, akik személyes CBT-t és internetes CBT-t kaptak. Egy másik tanulmány megállapította, hogy az iCBT-ben részesülőknél egy 10 hetes vizsgálat során szignifikánsan kevesebb depressziós tünet jelentkezett, mint egy kontrollcsoportnál.A CBT segít az embereknek a negatív gondolatokat pozitívvá formálni; ez az átformálás több pozitív érzelemhez és egészségesebb viselkedéshez vezet.
Az online terápia előnyei
Amint fentebb említettük, az online CBT engedéllyel rendelkező terapeutával kiváló módszer a személyiség kezelésére és hangulati rendellenességek. De amikor olyan tünetekkel küzd, mint a depressziós hangulat, nehéz lehet megtalálni a motivációt az otthon elhagyására. Itt jön be az online terápia. A BetterHelp platformját saját otthonának kényelméből és magánéletéből érheti el. Ezenkívül az online terápia alacsonyabb árakat kínál, mint a személyes terápia, mert az online terapeutáknak nem kell fizetniük az irodabérléshez hasonló költségeket. A BetterHelp engedéllyel rendelkező terapeutái személyiségi és hangulati zavarokkal küzdő embereknek nyújtottak segítséget. Olvassa el az alábbiakban néhány hasonló problémával küzdő BetterHelp terapeuta véleményét.
“Csak két alkalmat tartottam Danielle Butlerrel, és nagyon elégedett vagyok. Kedves, profi, és nagyon jól érzi magát a beszélgetések során. nehéz témák. ”
- AR
” Nagyon hálás vagyok amiért párosult Terrie-vel. Még akkor is képes megfogalmazni, mit érzek, amikor nem vagyok képes szavakba önteni. Mindig olvassa a folyóirataimat és válaszokat ad, útmutatást adva a helyzethez. Az első naptól kezdve jól éreztem magam Terrie-vel és megosztottam vele . ”
