Kevés növény sokoldalúbb, mint a hollies. Textúrájú lombjaival, díszbogyóival és változatos növekedési szokásaival könnyen belátható, hogy miért nagyon népszerű ez a nemzetség az egész ország kertészei körében. A hollies többnyire a növények változatos csoportja, amelyek egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek és könnyen alkalmazkodnak sokféle környezethez. De csakúgy, mint a jó talaj, a megfelelő tápanyagok és a nap, a megfelelő metszés is fontos ahhoz, hogy egészséges és szép legyen a hollies.
Az időzítés fontos tényező a hollies metszésénél. Valahányszor metszi a növényeit, általában új növekedést küldenek, amely hajlamos a hirtelen hőmérséklet-csökkenésre és fagyra. Örökzöld hollies esetében a legjobb nyár elején metszeni, hogy ezt az új növekedést ne károsítsa a hűvös hőmérséklet. Ne csodálkozzon, ha a női hollies-nek kevesebb bogyója van metszés után, mert a folyamat eltávolítja a nyári gyümölcsök nagy részét, amelyek téli gyümölcsökké fejlődnek. A kívánt megjelenéstől és a cserje típusától függően a metszés formájúvá, vagy ritkítással informális megjelenésűvé varázsolhatja a Hollies-t – és egész évben jó megjelenést biztosíthat.
A típus diktálja a technikát
A hollies azonosítása kissé bonyolult lehet. Vannak lombhullató és örökzöld fajok, fogazott levelű üregek és csepp alakú lombúak, ünnepi gyümölcsöt adó nőstények és kevésbé mutatós hímek. A cserje növekedési szokása nagyrészt meghatározza, hogyan metszi. Ez a diagram segít meghatározni, hogy milyen típusú magyal van, és milyen technikák fogják egészségessé és boldoggá tenni.
Lombhullató üregek
Metszési technika: Minden évben radikális metszésre van szükség.
Fajok:
1. Winterberry (Ilex verticillata és cvs., USDA 5–8. Keménységi zónák)
2. Possumhaw (I. decidua és cvs., Z 5–9)
Lekerekített üregek
Metszési technika: Hígításra csak a növekedés első néhány évében van szükség. A formai alakítás a növény egész életében folytatódhat.
Fajok:
1. Japán magyal (I. crenata és cvs., Z 5–7)
2. Inkberry (I. glabra és cvs., Z 5–9)
3. Yaupon magyal (I. vomitoria és cvs., Z 7–11)
Határozatlan üregek
Metszéstechnika: A mogyoró egész életében vékonyodás és formai alakítás történhet.
Piramis alakú üregek
Metszési technika: A fiatal növényeket ritkítani kell, de formális formázásra általában nincs szükség.
A ritkítás csökkenti a belső térfogatot
Általánosságban elmondható, hogy a hollies természetes formája gyönyörű, de időnként néhány elágazó ág kúszik be. Az keresztező vagy metsző ágakat eltávolítva egy elágazási egységtől, akkor javíthatja növényének természetes formáját. Ezeknek az ágaknak a metszése megakadályozza a magyal túlzsúfoltságát és csökkenti a belső térfogatot. Ideális esetben ez a ritkítás olyan magyart eredményez, amelynek jól elhelyezkedő ágai vannak, és jobb légkeringést nyit meg, segít megelőzni a betegségeket.Az évek során ez a metszés az ágak jobb szervezését eredményezi, ami végül csökkenti a cserje teljes metszésének mennyiségét. Ha helyesen végezzük el, a ritkításnak nem szabad észrevennie, ezért a fő ággal párhuzamos vágással segítse el a csúnya csonkot.
A formázás erős körvonalat ad a hollies
Ha sövényt vagy más formai alakot szeretne létrehozni a magyalával, használjon szándékos vágások sorozatát, amely eltávolítja az ág végét egy rügy vagy levélcsomópont felé. Ez a folyamat lerövidíti az ágat a kívánt alakzat létrehozásához, de nem távolítja el. A vágásokat szögben, felfelé lejtve kell elvégezni a csonk elrejtése érdekében. A legtöbb formális forma esetén a növény alapjának kissé szélesebbnek kell lennie, mint a teteje, lehetővé téve a nap számára, hogy elérje a növény minden területét, és megakadályozza a csupasz lábak kialakulását. Sokan tévesen alkalmazzák ezt a metszési módszert, hogy megpróbálják szabályozni a hasuk méretét, de ez ördögi kör, mert a legtöbb metszéshez hasonlóan ez valóban elősegíti az új növekedést.
A radikális metszés a laza a lombhullató üregek formája
A lombhullató üregek a maguk metszési kategóriájába tartoznak. Ezeket az erőteljes termelőket tél végén minden évben vissza kell ritkítani, hogy javítsák alakjukat és ösztönözzék az új növekedést. A hüvelykujjnál vastagabb szárakat le kell vágni a földre, de soha ne távolítsuk el a cserje egyharmadánál többet. Elsőként a régi, gyenge vagy orsós vesszőket, valamint azokat, akik túl messzire tévednek a cserje törzsén kívül. Ezután, ha még van metszés, lépjünk a legvastagabb vesszőkre. Bár ez a megújító metszés drasztikusnak tűnhet, ez a legjobb módszer a lombhullató üregek természetes természetes formájának fenntartására és egészségének megőrzésére.
A metszés aranyszabályai
Az általános karbantartás elengedhetetlen. Az elhullott, sérült és beteg fát mindig el kell távolítani a növény egészségének megőrzése érdekében. Az elhalt fa egyszerűen csúnya, és el kell távolítani, hogy javítsa a mogyoró általános megjelenését. A sérült fa tökéletes hozzáférési pontot jelent a rovarok és betegségek számára az egyébként egészséges növénybe. A betegség jeleit mutató ágakat egészséges fára kell vágni annak érdekében, hogy megakadályozzák bármely betegség terjedését vagy megismétlődését, és ösztönözzék az új, egészséges növekedést.
A megfelelő eszköz a megfelelő munkához. Bármely fás növény metszésénél a legjobb éles pengéjű szerszámokat használni. A bypass pengés kézi metszők és a vágók ideálisak, mert az üllőtípusok összetörik a finom növekedési szöveteket. A tompa erő nyírja inkább a lombozatot, nem pedig vágja le, miközben csúnya és megrontott leveleket hagy maga után. Nagyobb ágaknál a kifejezetten fák és cserjék metszésére értékesített fűrészek tisztán vágódnak, és könnyebben használhatók, mint a szomszédos fűrészek.