A hisztonok olyan bázikus fehérjék családját alkotják, amelyek asszociálódnak a sejtmagban lévő DNS-sel, és segítik a kromatinná kondenzálódását. A nukleáris DNS nem jelenik meg szabad lineáris szálakban, erősen kondenzált és a hisztonok köré van tekerve annak érdekében, hogy beilleszkedjen a mag belsejébe és részt vegyen a kromoszómák kialakulásában.
A hisztonok bázikus fehérjék, és pozitív töltéseik lehetővé teszik, hogy asszociálódjanak a negatív töltésű DNS-sel. Egyes hisztonok orsókként működnek, hogy a szálszerű DNS körbetekerhessen.
A kibővített formájú mikroszkóp alatt a kromatin úgy néz ki, mint egy húr gyöngye. A gyöngyök nukleoszómákat neveztek. Mindegyik nukleoszóma nyolc hisztonprotein köré tekeredett DNS-ből áll, amelyek orsóként működnek, és hiszton-oktamernek hívják őket. Mindegyik hiszton oktamer két, a H2A, H2B, H3 és H4 hiszton fehérje másolatából áll. A nukleoszómák láncát ezután egy 30 nm-es spirálnak nevezik, amelyet mágnesszelepnek neveznek, ahol további H1 hisztonfehérjék kapcsolódnak mindegyik nukleoszómához a kromoszómaszerkezet fenntartása érdekében.