Kép forrása: Űr-kraft! /. Com
A paramecium gyorsan tud úszni, könnyedén legyőzni az akadályokat és bármilyen irányba fordulni – annak ellenére, hogy csak egyetlen cellából. A “Paramecium aurelia” -val ellentétben az emberi test sejtje nem pontosan ismert. A tudósok körében ez hosszú ideig vita tárgyát képezte. Egy nemrégiben készített becslés szerint, amelyet egy nemzetközi kutatócsoport 2013-ban publikált az “Annals of Human Biology” -ban, 3,72 × 1013. Más szavakkal: Az emberi test mintegy 37,2 billió sejtből áll.
Sokáig az emberi test sejtjeinek tudományos becslése 1012 és 1016 között mozgott. Ezek a számítások nem megbízható empirikus adatokon alapultak. Még a 2013-as tanulmány címe is “A sejtek számának becslése az emberi testben” rámutat arra, hogy a szerzők “eredményei csupán közelítőek.
Detektív munkát végző kutatók
Az olasz, spanyol és görög kutatók először több ezer, 1809 és 2012 között megjelent tudományos cikket és könyvet böngésztek, amelyek a különféle szervek sejtjeinek mennyiségével és méretével foglalkoztak. Az irodalomban található számok széles skálája tükrözi a tudományos közösség: 1012 és 1020 között volt.
De hogyan tudták a tudósok szisztematikusan meghatározni az emberi testben lévő sejtek számát? Lehetetlen billió sejtet számlálni mikroszkóp alatt. Néhány régebbi számítás alapja volt a becsült átlagos sejttömegen. Egy nanogramm (1 milliárd gramm gramm) tömegét használva a számítások alapjául, egy 70 kg-os felnőttnek 7×1013 (kb. 70 billió) sejtből kell állnia. / 40. milliméter mint ba sis, egy átlagos emberi testnek csak 1,63×1013 (kb. 16 billió) sejtből kell készülnie.
Mindegyik sejttípus különbözik
A két megközelítés nemcsak nagyon különböző eredményeket hoz. Azt is elhanyagolják, hogy az emberi test összetett szerkezete mintegy 210 különböző sejttípusból áll. Ezen sejttípusok mindegyike különböző mennyiségben van jelen a testben. Ezenkívül különböznek méretükben és súlyukban.
Körülbelül 0,12–0,14 milliméter átmérőjű, a legnagyobb sejt a nőstény petesejt. Elég nagy ahhoz, hogy csak alig szabad szemmel legyen látható. A legkisebb emberi sejtek viszont spermiumok – legalábbis, ha a sejttestet a flagellum nélkül számoljuk. A spermiumok mérete kb. 60 μm (0,06 mm), körülbelül 5 μm hosszú és 3 μm széles a flagellumot is beleértve. Ennek a jelentős különbségnek az az oka, hogy a spermiumokkal ellentétben a petesejt nagy mennyiségben tartalmaz citoplazmát és sárgáját tartalmazó tápanyagokat. A spermiumok azonban előrébb vannak, ha megszámoljuk az érett sejtek számát havonta: átlagosan egy érett petesejt van, szemben a havi 3 000 000 000 érett spermasejttel. Az emberi test leghosszabb sejtjei az idegsejtek. Vetületük, az axon, akár egy méter hosszú is lehet.
Az átlagember kiindulópontként
A nemzetközi kutatócsoport tanulmányában figyelembe vette a sejttípusok közötti különbségeket méretét, mennyiségét és mennyiségét tekintve. Számításaik alapjául egy 30 éves átlagembert használtak, aki 1,72 m magas és 70 kg súlyú. Ennél az embernél a kutatók meghatározták a vérsejtek, májsejtek, csontsejtek és bőrsejtek, valamint más szervek sejtjeinek számát. Végül hozzáadták a számokat.
Kérdéses, hogy ez az összeg pontosan tükrözi-e a valóságot. A csoport ezért hozzájárulását csupán az összes emberi sejt új, szisztematikus felsorolásának alapjaként tekinti. Azok, akik azon tűnődnek, hogy milyen előnyökkel jár, ha megtudják, hány sejt van az emberi testben, megtalálhatják a választ a tanulmány következtetésében. Ez a tudás nemcsak kulturális jelentőségű, hanem az orvosi diagnosztikának is kedvez. Ezenkívül elősegítheti megértésünket a rák és más betegségek kialakulásának kérdése.
Közös erőfeszítés
A kutatók most szeretnének részletekbe menni – és közös erőfeszítést szorgalmaznak a teljes minden sejttípus. Ideális esetben a szerzők azt remélik, hogy az utolsó lépés egy fórum-cikk és egy online adatbázis-forrás elkészítése lehet, amely összefoglalja a teljes képet különböző szakértők közreműködőinek adatainak integrálásával. Ennek a felmérésnek nyitva kell maradnia a korrekciók és más tudósok részvétele előtt. .
További cikkek “A sejtekről és a kultúráról”
Referencia:
Eva Bianconi, Allison Piovesan, Federica Facchin, Alina Beraudi, Raffaella Casadei, Flavia Frabetti, Lorenza Vitale, Maria Chiara Pelleri, Simone Tassani, Francesco Piva, Soledad Perez-Amodio, Pierluigi Strippoli és Silvia Canaider: “Az emberi test sejtjeinek becslése”, in: Annals of Human Biology, Megjelent online, 2013. július 5.