Binomiális nómenklatúra

Binomiális nómenklatúra meghatározása

A binomiális nómenklatúra egy faj elnevezésének binomiális rendszere. A binomiális név két részből áll, azaz az általános névből (nemzetségnév) és a konkrét névből (vagy a botanikai nómenklatúrában meghatározott névből). Gyakran latinizált formában van. Szinonimák: binomiális nómenklatúra; bináris nómenklatúra; két kifejezésből álló elnevezési rendszer.

Mi a binomiális nómenklatúra a biológiában

A biológiában a binomiális nómenklatúra elengedhetetlen a névrendszer integrálásához az egész életbe tudományok, és ezért egy adott fajhoz egy egyedi egyedi névazonosítót rendelnek különböző nyelveken. A binomiális nómenklatúrát különösen a taxonómusok használják egy adott szervezet fajának megnevezésére vagy azonosítására. Egy faj tudományos nevének előállítására használják, amely gyakran görög vagy latin nyelvű. Habár a latin ma már megszűnt nyelv, az organizmusok elnevezését továbbra is használják ebben a nyelvben.

Egy faj binomiális nómenklatúra által meghatározott tudományos neve két részből áll: (1) általános név (nemzetség) név) és (2) egyedi név (vagy meghatározott epitet). Ebben a tekintetben a tudományos nevet binomiális névnek (vagy egyszerűen binomiálisnak vagy binomennek) is nevezik. Az általános név a taxonómiai nemzetség. A nemzetség az osztályozási rendszer rangja, amely általában a család alatt és a faj szintje felett van. Közös tulajdonságokkal rendelkező fajokból áll. Ezek az attribútumok strukturális hasonlóságokon vagy filogenitáson alapulhatnak. A binomiális név második része a konkrét név. A botanikai nómenklatúrában a második részt különösen “sajátos epitettnek” nevezik. A második név (a sajátos név vagy a sajátos epitet) megkülönböztet egy adott fajt a nemzetség többi fajától.

Ki jött létre a Binomális Nómenklatúrával

Carl Linnaeus, a modern taxonómia és osztályozási módszerek atyja volt az, aki formalizálta a binomiális nómenklatúrát, mint az organizmusok modern elnevezési rendszerét. hogy megkülönböztesse a fajokat a másiktól. A Systema Naturae című könyvében több ezer növény- és állatfajt ismertetett és osztályozott. Hamarosan nyomon kellett követnie osztályozásait, és ennek érdekében egy tömör névadási rendszert kellett kidolgoznia. a fajok több binomiális címkéje, amelyeket következetesen alkalmazott a munkájában, és végül a tudományos közösségben alkalmazták és népszerűsítették. Bár Carl Linnaeus nevéhez fűződik a modern, két távú elnevezési rendszer, munkája nagyrészt i Gaspard Bauhin testvérével, Johann Bauhinnal együtt befolyásolja. A Bauhin testvérek csaknem 200 évvel korábban használták a binomiális nómenklatúrát. Az általuk bevezetett általános nevek közül sokat Linné vette át. (1. hivatkozás)

Hogyan működik a binomiális nómenklatúra

A binomiális nómenklatúra elengedhetetlennek bizonyult a tudományos közösségben. Ezen a rendszeren keresztül a taxonómusok a világ minden tájáról azonosíthatják fajok egységesen. A köznevektől eltérően, amelyek nyelvenként eltérhetnek, a tudományos név következetesebbnek bizonyult. A tudósok és a taxonómusok nemcsak kikerülik az inkonzisztencia problémáit, hanem képet kaphatnak arról a nemzetségről is, amelyhez egy faj tartozik , és ezért van elképzelésük a nemzetség tagjai által megosztott tulajdonságokról, így nem meglepő, hogy a tudományos közösség továbbra is fogadjon el névadási rendszert a mai napig.

Az Állattani Nómenklatúra Nemzetközi Kódexe (ICZN) az állatfajok elnevezésében széles körben elfogadott kód. (2. hivatkozás) Ők felelősek a binomiális nevek megfelelő keretének meghatározásáért és a névütközések esetén tennivalókért. Iránymutatásokat adnak az állatok binomiális neveinek megfelelő idézésére.

Az algákra, gombákra és növényekre vonatkozó Nemzetközi Nómenklatúra Kódex (ICNafp) az a kód, amely meghatározza a növények, köztük az algák és gombák botanikai nevét. Korábban a Botanikai Nómenklatúra Nemzetközi Kódexeként ismert. (Ref.3) Ami a baktériumokat és a vírusokat illeti, a széles körben elfogadott elnevezési rendszerek a Nemzetközi Baktériumok Nómenklatúrája (ICNB), illetve a Vírusok Taxonómiájának Nemzetközi Bizottsága (ICTV). (4.5. Hivatkozás)

Ezek az irányító rendszerek vagy kódok egymástól függetlenül működnek. Az ICZN például függetlenül működik a többi binomiális nómenklatúra uralkodó szervétől, például az ICNafp-tól. Emiatt általános neveket használhatnak azokra az állatokra, amelyeket már használnak a növények számára. Így vannak olyan esetek, amikor egy növény nemzetsége állatokban találkozik, bár a két faj filogenetikailag nyilvánvalóan nem függ össze.

Az ICNafp nem engedélyezi a népnevet, ahol az általános név és a konkrét név megegyezik. . Az ICZN-ben azonban megengedett.
E kódok fő célja egy olyan név megadása, amely következetesen használható egy érzékelhető fajhoz. Például a mitológia keretein belül lévő állatok ezért nem felelnek meg a tudományos név megadásának kritériumainak.

Példák a binomiális nómenklatúrára

Ilyen például a Yucca filamentosa , a Yucca nemzetség növénye és az egyedülálló filamentosa faj. A binomiális nómenklatúra rendszer alkalmazásakor a faj nevét dőlt betűvel írják, vagy idézőjelek közé teszik (“”). A nemzetség neve nagybetűvel kezdődik, míg az adott epitett kis betűvel. A nemzetséget írhatja: rövidítve kezdőbetűjére. Például az előző példa alapján a Yucca filamentosa rövidítése Y. filamentosa. Az adott fajnak adott nevet binomiális névnek vagy tudományos névnek nevezzük.

Az alábbiakban látható néhány példa a közönséges nevekre és binomiális neveikre:
Alma – Pyrus maleus
Banán – Musa paradiscium
Teve – Camelus camelidae
Sárgarépa – Daucas carota
Macska – Felis catus
Szarvas – Artiodactyl cervidae
Kutya – Cannis familiaris
Delfin – Delphinidae delphis
Elefánt – Proboscidea elephantidae
Ló – Eqqus caballus
Emberi – Homo sapiens
Citrom – Citrus limonium
Kukorica – Zea mays
hagyma – Allium cepa
narancs – Citrus aurantium
disznó – Artiodactyla suidae
Ananász – Ananus sativus
Burgonya – Solanium tuberosum
Nyúl – Leporidae cuniculas
Görögdinnye – Citrullus vulgaris
Búza – Triticum aestivum

Lásd még

• Rendszertan
• Tudományos név
• Faj
• Általános név
• Specifikus epitet