A pénzmosás módszerei és szakaszai


A pénzmosás módszerei és szakaszai

A pénzmosásnak három szakasza van; elhelyezés, rétegezés és integráció.

Elhelyezés – Ez a készpénz mozgása a forrásától. Időnként a forrás könnyen álcázható vagy félremagyarázható. Ezt követi a forgalomba hozatal a pénzintézetek, kaszinók, üzletek, pénzváltó irodák és más, helyi és külföldi vállalkozások révén. A kihelyezés folyamata számos folyamaton keresztül hajtható végre, ideértve a következőket:

  1. Pénzcsempészet
  2. – Ez a valuta és monetáris eszközök fizikai illegális mozgatása az országból. A különböző szállítási módszerek nem hagynak észrevehető ellenőrzési nyomot a FATF 1996–1997-es jelentésében a pénzmosás tipológiáiról.

  3. Banki bűnrészesség
  4. – Ilyenkor egy pénzügyi intézmény, például a bankok, gátlástalan személyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, akiket feltételeznek, hogy kapcsolatba lépnek a kábítószer-kereskedőkkel és más szervezett bűnözői csoportokkal. Ez megkönnyíti a folyamatot a mosók számára. A pénzügyi szektor teljes ellenőrzése a megfelelő ellenőrzések nélkül is mozgásteret biztosít a pénzmosáshoz.

  5. Pénzváltások
  6. – Számos átmeneti gazdaságban a devizapiacok liberalizálása teret enged a valuta mozgásának, és mivel az ilyen pénzmosási rendszerek profitálhatnak az ilyen politikákból.

  7. Értékpapír-közvetítők
  8. – Az alkuszok megkönnyíthetik a pénzmosás folyamatát a nagy készpénzbetétek strukturálásával oly módon, hogy leplezik az alap eredeti forrását.

  9. Alapok keverése
  10. – A készpénz elrejtésének legjobb helye sok más készpénz. Ezért a pénzintézetek a pénzmosás eszközei lehetnek. Az alternatíva az illegális tevékenységekből származó pénz felhasználása fedőcégek létrehozására. Ez lehetővé teszi az illegális tevékenységekből származó pénz eltakarását a jogi ügyletek során.

  11. Eszközvásárlás
  12. – Az eszközök készpénzzel történő megvásárlása klasszikus pénzmosási módszer. A fő cél a bevétel formájának megváltoztatása a feltűnő tömeges készpénzről valamilyen ugyanolyan értékes, de kevésbé szembetűnő formára.

Rétegezés – Ennek a szakasznak az a célja, hogy megnehezítse a mosási tevékenység észlelését és feltárását. Célja, hogy megnehezítse az illegális bevételek visszaszorítását a rendvédelmi szervek számára. Az ismert módszerek:

  1. készpénz átváltása monetáris instrumentummá
  2. – ha a kihelyezés sikeres a pénzügyi rendszeren belül egy bank vagy pénzintézet útján, a bevételt ezután átválthatják monetáris eszközök. Ez magában foglalja a bankár tervezeteinek és pénzutalványainak felhasználását.

  3. Készpénzzel vásárolt, majd eladott anyagi eszközök
  4. – Az illegális pénzeszközökből vásárolt eszközöket helyben vagy külföldön lehet újra értékesíteni, és ilyen esetben az eszközöket nehezebben lehet nyomon követni és így lefoglalni.

Integráció – Ez a korábban mosott pénz mozgása a gazdaságba főként a bankrendszeren keresztül, és ezért az ilyen pénzek normális üzleti eredménynek tűnnek. Ez különbözik a rétegzettségtől, mivel az integrációs folyamatban a mosott pénzeszközök felderítése és azonosítása informátorokon keresztül történik. Az ismert módszerek a következők:

  1. Ingatlankezelés
  2. – A bűnözők körében általános gyakorlat az ingatlanok eladása a mosott pénz visszaillesztése érdekében a gazdaságba. Például sok bűnözői csoport cégeket használ ingatlanvásárláshoz; ezért az eladásból származó bevételt legitimnek tekintenék.

  3. Frontcégek és hamis kölcsönök
  4. – Olyan homlokvállalatok, amelyek vállalati titoktartási törvényekkel rendelkező országokban vannak bejegyezve, és amelyekben a bűnözők nyilvánvalóan törvényes ügylet keretében kölcsönzik saját mosásukat.

  5. Külföldi banki bűnrészesség
  6. – Az ismert külföldi bankok felhasználásával végzett pénzmosás magasabb szintű kifinomultságot jelent, és nagyon nehéz célpontot jelent a bűnüldözés számára. A külföldi bankok készséges segítségét gyakran védik a bűnüldöző szervek általi ellenőrzéssel szemben. Ez nemcsak a bűnözők révén, hanem más szuverén országok banktörvényei és rendeletei révén is.

  7. Hamis import / export számlák
  8. – Az import / export társaságok általi hamis számlák felhasználása nagyon hatékony módnak bizonyult az illegális bevételek gazdaságba történő integrálásához. Ez magában foglalja a belépési okmányok túlértékelését, hogy igazolják a későbbi hazai bankokban elhelyezett pénzeszközöket és / vagy az exportból kapott pénzeszközök értékét.

Vissza a tetejére

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük