Mint a Közel-Kelet számos más etnikai csoportja, például a kurdok, a drúzok több különböző országban élnek, amelyeket az 1920-as évek elején az Oszmán Birodalom felbomlása után húzott határok választanak el egymástól. De a kurdokkal ellentétben, akik nagyrészt muszlimok, a drúzok egyedülálló vallási és etnikai csoportot alkotnak. Hagyományuk a 11. századra nyúlik vissza, és magában foglalja az iszlám, a hinduizmus és még a klasszikus görög filozófia elemeit is.
Ma ennek a közösségnek több mint egymillió tagja él elsősorban Szíriában és Libanonban, és kisebb mértékben , Izraelben és Jordániában. Izraelben a drúzok egy szoros közösség, amely aktív a közéletben – derül ki egy új Izraeli Pew Research Center-tanulmányból. Az ország lakosságának körülbelül 2% -át teszik ki, és a legtöbb a Galilea, Carmel és a Golan-fennsík északi régióiban él.
Íme öt tény az izraeli drúzokról:
1 
Tízből kilenc izraeli drúz szerint erős az érzése a drúz közösséghez tartozásnak, és körülbelül ugyanannyian (93%) mondják, hogy büszkék arra, hogy drúzok. Nagyjából kétharmaduk szerint különleges felelősséggel tartoznak gondozni a rászoruló Druze-t szerte a világon. Körülbelül tízből tíz drúz (72%) szerint vallási identitásuk nagyon fontos számukra. De arra a kérdésre, hogy druz identitásuk elsősorban vallás, kultúra vagy származás kérdése – vagy ezen elemek kombinációja -, nagyjából tízből tíz szerint Druze lényege vagy származásról vagy kultúráról szól (33%), vagy a vallás kombinációjáról származás / kultúra (47%). Csak körülbelül minden ötödik azt mondja, hogy druze elsősorban vallás kérdése (18%). Összehasonlításképpen: több izraeli keresztény (31%) és izraeli muszlim (45%) szerint kereszténynek / muzulmánnak lenni főleg vallás kérdése számukra.
2Izraeli Druze ritkán házasodik vallási vonalon. Felmérésünk szerint a házas izraeli drúzák kevesebb mint 1% -a mondja, hogy van vallásán kívüli házastársa vagy élettársa. Ez tükrözi az országon belül élő más vallási csoportokat; a házas muzulmánok és keresztények csupán 1% -a, a házas zsidók 2% -a szerint házastársa más valláshoz tartozik. Különösen Druze számára a vallási házasságok hiánya a közösség történelmének tükröződése is lehet. A drúz hagyomány a 11. századi megalapítása után hivatalosan elzárkózott a kívülállók elől, és tiltották a prozelitizmust. E tilalom óta a drúz lakosság továbbra is kizárólag az előző generációinak folytatása alapján létezik.
3A drúz nagy hangsúlyt fektet a filozófiára és a lelki tisztaságra. Szinte az összes drúz (99%) hisz Istenben, köztük 84%, aki szerint teljesen biztos a hitében. De nincsenek meghatározott szent napok, rendszeres liturgiák vagy kötelességek a zarándoklatra, mivel a drúzok mindig Istennel állnak kapcsolatban. Az izraeli drúzák negyede azt mondja, hogy legalább hetente részt vesz a vallási istentiszteleteken (25%), és hasonló arányban azt mondják, hogy naponta imádkoznak (26%). A drúz hagyomány számos „mentort” és „prófétát” is tiszteletben tart, köztük a midiáni Jethrót (Mózes apósa), Mózest, Jézust, Keresztelő Jánost és Mohamed prófétát. Számos filozófust és más befolyásos embert is nagyra tart a drúz, köztük Szókratész, Platón, Arisztotelész és Nagy Sándor.
4 Izraelben a drúzok a közéletben aktívak és a katonai tervezet alá tartoznak. . Valójában több mint négy évtizede az izraeli katonaságnak elsősorban Herz, vagyis kardzászlóaljnak nevezett drúz gyalogos egysége volt. Ez ellentétben áll az izraeli arabokkal, akik mentesek a katonai szolgálat alól. A felmérésünkbe bevont mintegy tízből tíz drúz férfi azt állítja, hogy az izraeli hadseregben szolgáltak (45%) vagy jelenleg szolgálnak (15%). A drúz nőknek nem kell szolgálniuk. Az izraeli zsidók közül a férfiak 75% -a és a nők 57% -a jelenleg katonai szolgálatot teljesít vagy korábban szolgált (az izraeli zsidó férfiak és nők szolgálatára van szükség, bizonyos kivételekkel).
5A drúzok és más izraeli csoportok hasonló véleményeket osztanak az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásának lehetőségéről. Míg a drúzok 42% -a szerint megtalálható a módja annak, hogy Izrael és egy független palesztin állam békésen együtt éljen, addig a muszlimok 51% -a, a keresztények 45% -a és a zsidók 43% -a is ezt a nézetet vallja. A drúzok körülbelül egyharmada (32%) azt mondja, hogy “ez attól függ”, amikor a békés együttélés lehetőségeiről kérdezzük. A drúzok mindössze 18% -a szerint kétállami megoldás nem lehetséges – alacsonyabb, mint a muszlimok (32%) és a zsidók körében (45%) az országban.
A Pew Research Center hasznos útmutatást kapott a drúzokról Alexander Henley-től, az American Druze Alapítvány posztdoktori munkatársától a Georgetowni Egyetem Kortárs Arab Tanulmányok Központjában.