A Mars állandó beszélgetési pont az űrkutatók számára világszerte. Több tucat űrhajót küldtünk oda, hogy tanulmányozzák. Néhányan űrhajósokat akarnak leszállni rajta. A bolygó éppen olyan messze van, hogy megnehezítse ezt az álmot, de épp elég közel van ahhoz, hogy felpezsdítse képzeletünket. Tehát mi a legfontosabb dolog, amit meg kell tanulni a Vörös Bolygóról?
1. A Marsnak volt vize az ókori múltban:
Évszázadok óta vitatkozunk arról, hogy a Mars volt élete vagy sem. Valójában Percival Lowell csillagász tévesen értelmezte a bolygón a “canali” – az olasz csatornákra utaló – megfigyeléseket, mint idegenek által gyártott csatornák bizonyítékát. Kiderült, hogy Lowell megfigyeléseit korának gyenge távcsőoptikája és az általa használt optikai csalások voltak. Ennek ellenére számos űrhajó észlelte az ősi víz egyéb jeleit – a terepen barázdált csatornákat és a sziklákat, amelyek például csak víz jelenlétében keletkezhettek.
A Mars lefagyasztotta a vizet Ma:
Nagyon érdekel minket a víz kérdése, mert ez az élhetőségre utal; egyszerűen fogalmazva: az élet, amint tudjuk, nagyobb valószínűséggel létezik vízzel ott. Valójában a Curiosity rover megbízatása a Marson jelenleg a lakható környezetek keresése (a múltban vagy a jelenben). A Mars vékony légköre nem engedi a vizet áramolni, vagy nagy mennyiségben maradhat a felszínen, de pontosan tudjuk, hogy jég van a pólusokon – esetleg másutt fagyos helyek a bolygón. A kérdés az, hogy a jég képes-e elég hosszú ideig megolvasztani a nyarat ahhoz, hogy minden mikrobát eltarthasson.
A Mars korábban vastagabb légkörrel rendelkezett:
Ahhoz, hogy a víz a múltban folyhasson, a Vörös Bolygónak több légkörre van szüksége. Tehát valami biztosan megváltozott az elmúlt néhány milliárd évben. Mit? Úgy gondolják, hogy a Nap atmoszférába ütköző energiájának biztosan “levette” a hidrogén könnyebb formáit a tetejéről, szétszórva a molekulákat az űrbe. Hosszú időn keresztül ez csökkentené a Mars közelében lévő légkör mennyiségét. részletesebben megvizsgálta a NASA Mars Atmosphere és Volatile EvolutioN (MAVEN) űrhajóival.
A Marsnak van néhány extrém magassága és mélysége a terepen:
A Mars felszíni gravitációja csak a amit a Földön találna, ami lehetővé teszi, hogy a vulkánok magasabbak legyenek összeomlás nélkül. Ezért van Olympus Mons, a Naprendszer bolygóján ismert legmagasabb vulkán. 25 mérföld (25 km) magas és átmérőjű a NASA szerint megközelítőleg megegyezik Arizona államéval. De a Marsnak van egy mély és széles kanyonja is, Valles Marineris néven, az azt felfedező űrhajó (Mariner 9) után. Bizonyos részeken a kanyon 4 mérföld (7 kilométer) mély.A NASA szerint a völgy olyan széles, mint az Egyesült Államok, és a Vörös Bolygó átmérőjének körülbelül 20% -át teszi ki.
A Marsnak két holdja van – és egyikük el van vészelve:
A bolygón két aszteroida-szerű van holdak úgynevezett Phobos és Deimos. Mivel a NASA szerint a Naprendszer másutt található aszteroidáihoz hasonló kompozícióik vannak, a legtöbb tudós úgy véli, hogy a Vörös Bolygó gravitációja régen elkapta a holdakat, és pályára kényszerítette őket. De a Naprendszer életében Phobosnak elég rövid az élettartama. Körülbelül 30-50 millió év múlva Phobos be fog csapódni a Mars felszínére, vagy szétszakad, mert a bolygó árapályereje túlságosan soknak fog bizonyulni az ellenálláshoz.
Mi Van egy darab Marsunk a Földön:
Emlékszik a Mars alacsony gravitációjára, amiről beszéltünk? A múltban a bolygót nagy aszteroidák sújtották – akárcsak a Földet. A törmelék nagy része visszaesett a bolygóra, de egy részét kidobták az űrbe. Ez hihetetlen utazást indított el, ahol a törmelék a Naprendszer körül mozgott, és egyes esetekben a Földre szállt. Ezeknek a meteoritoknak a technikai nevét SNC-nek hívják (sergottiták, nakhliták, csomópontok – a geológiai összetétel típusai). A meteoritok egy részében csapdába eső gázok gyakorlatilag megegyeztek azzal, amit a NASA Viking leszállóinak mintái vettek a Vörös Bolygón az 1970-es és 1980-as években.
A Mars gyorsan megölne egy védtelen űrhajóst:
Sok kellemetlen forgatókönyv létezik valakinek, aki sisakjuk. Először is, a Mars általában elég hideg; átlagos hőmérséklete a középső szélességi fokokon -50 Fahrenheit fok (-45 Celsius fok). Másodszor, gyakorlatilag nincs légköre. A Mars nyomása csak 1% -át teszi ki annak, ami átlagosan a Föld felszínén van. Harmadszor, még ha atmoszférája is volt, a készítmény nem kompatibilis az emberek által igényelt nitrogén-oxigén keverékkel. Pontosabban, a Mars körülbelül 95% szén-dioxidot, 3% nitrogént, 1,6% argont és néhány egyéb elemet tartalmaz a légkörében.
A korai űrkorban azt gondoltuk, hogy a Mars olyan, mint a Hold:
A Vörös Bolygó által elrepült NASA korai szondái véletlenül történtek a kráterrel rendelkező bolygók képfoltjaival. Ez arra késztette egyes tudósokat (tévesen), hogy úgy gondolják, hogy a Marsnak a Holdhoz hasonló környezete van: kráteres és gyakorlatilag változatlan. Ez mind megváltozott, amikor a Mariner 9 1971 novemberében megérkezett a bolygóra egy orbitális misszióra, és felfedezte a globális porviharban elárasztott bolygót. Ráadásul furcsa tulajdonságok tűntek ki a por fölött – ezek a funkciók szunnyadó vulkánoknak bizonyultak. És mint korábban említettük, a Mariner 9 megtalálta a hatalmas Valles Marinerist. Ez örökre megváltoztatta a bolygóról alkotott nézetünket.
A Mars atmoszférájában metán van:
A metán a biológiai aktivitás jeleként értelmezhető – a mikrobák bocsátják ki – vagy akár geológiai aktivitást. Úgy gondolják, hogy az aktív bolygókon valószínűleg nagyobb az élet. Tehát a metán kérdése a Marson az, amelyet a tudósok megpróbálnak kitalálni. A konszenzus? Nincs konszenzus. A teleszkópos megfigyeléseknek az évek során vadonatúj mérései voltak, és kevés űrhajót terveztek az elem részletes szondázására. A Curiosity rover a metán tízszeres tüskéjét észlelte a területén, de nem tudjuk, honnan jött és miért történnek az ingadozások.
A Mars népszerű űrhajó-cél:
Annyi űrhajó próbálkozott marslakó misszióval, hogy rövid cikkben nehéz kiemelni nevezeteseket. A NASA vikingjei voltak az első leszállók 1976-ban; valójában a NASA az egyetlen ügynökség, amelynek eddig sikerült leszállnia a bolygón. Néhány egyéb küldetése közé tartozik a Pathfinder-Sojourner (az első lander-rover kombináció) 1997-ben, a Mars Exploration Rovers Spirit és Opportunity 2004-ben, valamint a Curiosity 2012-es rover. És ez még csak nem is említi a keringők flottáját. az évek során feltérképezte a Marsot a Szovjetunió, a NASA, az Európai Űrügynökség és India részéről. És a következő évtizedben még sok más űrhajó érkezik.